Álomfoci-blog kategória bejegyzései

Webnapló a világ legjobb csapatairól, hírek, elemzések a sztárjátékosokról, az elitcsapatok játékáról és úgy általában az álomfociról…

A Bayern 40 millát költött a középpálya motivációjára

Gyakorlatilag nem lehet másképp értelmezni Javi Martinez utolsó pillanatban történő megszerzését.

A fiatal spanyol futballista sokat még nem tett le az asztalra, de azért válogatott kerettagnak lenni az Európa-bajnok háza táján már önmagában jó ajánlólevél. Persze Hoeness papáék sem hirtelen felindulásból elkövetett igazolást hajtottak végre a transzferablak bezárulta előtti pillanatban, hisz tudvalevő volt, már hosszabb ideje udvarolták körül a Bilbao-, sorry, Athletic Club-(ex)középpályását.

Marketing és szakmai szempontból jó döntés volt ennyi pénzt kiadni egy még mindig formálódófélben lévő játékosért? Nos, elsősorban azt mondanám: nem és megint nem. A Martinez névre nem szalad minden müncheni iskolás fiúcska a Fanshopba a 8-as mezért, ez mondjuk világos. Igaz, a rekordösszeg miatt és persze az FC Hollywoodra oly jellemző nagy felhajtás miatt, nem kis sajtófigyelmet kapott a Bayern az elmúlt napokban, de azt hiszem, összességében véve ez sem igazolta a gáláns befektetést, mert egyrészt, ugye, minden csoda csupán 3 napig tart, másrészt a bajorok egyébként is folyamatosan a német futball rivaldafényében fürdenek, harmadrészt a Schalke elorozta a figyelem jó részét, miután nem máshonnan, egyenesen Barcelonából hoztak kölcsönbe egy holland válogatott játékost (Afellayt).

A szakmai szempont viszont sokkal érdekesebb: kapásból fel tudok sorolni kb. 15 futballistát a Bayern-keretből, akik egyenként fényévekkel jobbak Martineznél. Hozzáteszem: Münchenben sokan nőtték már ki magukat fiatal, tehetséges játékosból világklasszissá, és erre Javinak is jó esélye van. Már ha lesz esélye… Mert szerintem a szóba jöhető posztokon csupa jobb futballista van előtte (elsősorban a védekező középpályán, vagy adott esetben a támadó középpályán), akik ráadásul általában nem vagy alig idősebbek nála, így egyáltalán még középtávon is kérdéses a csapatba kerülés. Ha valaki kiesik, mondjuk sérülés miatt, még mindig van elegendő kombinációs lehetőség Javi Martinez nélkül is.

Védekező középpályán ott van Schweinsteiger, L. Gustavo és akár Kroos is. (Az egyébként is sokat mellőzött Timoscsukról nem is beszélve.) A hétvégén mind a hárman gólt szereztek a VfB Stuttgart ellen, Kroos és Gustavo nem is akármilyet…

Támadó középpályán Robben vagy Ribery esetleges kispadra szorítása a sci-fik világába tartozik, a hétvégén Müller is óriásit focizott (ja, 2 forduló után már 3 gólnál tart), aztán ott van a szintén új szerzemény Shaqiri, aki már válogatott szinten és klubszinten (pl. Bajnokok Ligája) is sokkal többet tud felmutatni Martineznél.

Szóval 40 millió euróért szerzett a kispadra játékost a müncheni csapat. Nehéz elképzelni. A Stuttgart elleni meccs (6-1), amelyen a spanyol újonc pár percet kapott és ezalatt nemigen volt alkalma bármit is mutatni, azonban egyvalamit megmutatott: azok a sztárok, akikre eddig sem lehetett azért sok panasz, képesek még többet kihozni magukból, ha a tarkójukon érzik a kispadról Martinez 40 milkás, jeges leheletét 🙂

Az éles harc a csapatba kerülésért ugyan visszafelé is elsülhet, de egyelőre úgy tűnik, komoly pozitív hozadéka van. A Bayern ezzel bejelentette igényét az elmúlt szezonban elmaradt trófeákra. És ez azt is jelentheti: csak a bajnoki címmel nem fognak megelégedni…

Borús szia

 

A dortmundi csikók az elmúlt két évben lenyűgözték a Bundesliga-rajongókat offenzív támadójátékukkal és hihetetlen eredményességükkel. Mindez azonban nem sokat ért tavaly ősszel, amikor nemzetközi porondon is villantani kellett volna. Bár a sárga-feketék legtöbb meccsükön jól játszottak, számtalan helyzetükből a Königsklasséban (BL) csak ritkán szereztek gólt és a rutintalanság sokszor bosszantó kapott gólokat eredményezett.

Idén viszont nagyon durván belehúztak a sorsoláson: a Real, a Man City és az Ajax lesz az ellenfelük. Lehet, mondjuk osztani az UEFÁ-t a koefficiensek miatt, hogy hát azért elég igazságtalan egy ilyen csoportot összerakni, ahol megtalálható az angol, a német és a spanyol bajnok (nem mellesleg Európa 3 legerősebb bajnokságáról beszélünk, amelyből kikerült az előző kiírás 4 legjobb csapata) mellett a holland 1. helyezett is. Nos, valóban igazságtalannak tűnik elnézve egyik-másik csoportot, viszont összességében véve ezek a csapatok a Real Madridot leszámítva nem nagyon hagytak mély nyomot az európai hadszíntéren. Ha csak a tavalyi évet vesszük, a Dortmund csoportjában 4., azaz utolsó lett, az Ajax és a City pedig csak az EL-t érő 3. helyen végzett, a második számú kupában pedig felejthetőt nyújtottak. Márpedig a kalapokba kerülés csak részben az ország együtthatóból, másrészt viszont a konkrét csapat elmúlt 5 évben nemzetközi szinten mutatott teljesítményéből adódik össze. Már ha van ilyen. A City és a Dortmund ugyanis csak az elmúlt pár évben támadt fel a hazai pontvadászatban, tehát volt, amikor európai kupákban nem is indulhattak.

(Azt most ne piszkáljuk, hogy a kalapok szerinti sorsolás, meg egy nemzetbeliek nem kerülhetnek össze elveknél valóban igazságosabb lenne, ha pl. éppen az UEFA-együtthatók alapján 8 tökéletesen kiegyensúlyozott csoport jönne létre. Félreértés ne essék, nem a Realt, a Barcát, a ManU-t és a Bayernt akarom egy csoportba kényszeríteni, hanem azt elérni, hogy a koefficienseket összeadva minden csoport ugyanolyan vagy közel azonos mutatóval rendelkezzen. Ezt egy viszonylag egyszerű számítógépes program kb. 2 másodperc alatt kikalkulálja, de még a nélkül is papír + ceruza, aztán maga Platini is 10 perc alatt végezne a feladattal 🙂

Vissza a Dortmundhoz. A BVB a télen visszaigazolta/leigazolta egykori saját nevelését, Marco Reust. A Mönchengladbachban válogatott játékossá érő tehetséges fiatal igazából jobbszélső támadóközéppályás vagy csatár, márpedig azon a poszton Kuba Blaszczykowski a Bundesliga legjobbjának számított. Ráadásul a Dortmund 4-2-3-1-es rendszerben játszott/játszik, ami Reusnak csatárként mondjuk kevésbé fekszik, és mindemellett csatár poszton is jól el van látva Jürgen Klopp csapata. Szakmai szempontból tehát kevésbé érthető volt a döntés a kívülállók számára, de legkésőbb június 5-én megvilágosodtunk. A zseniális irányító Sindzsi Kagawa a Manchester Unitedhez igazolt. A rendkívül tehetséges japán fiatalt tehát feltételezhetően már régóta ostromolták Fergusonék és gondoskodni kellett az utánpótlásról.

Mindez – annak ellenére, hogy Reus a Gladbachot is inkább szélről irányította – az első néhány meccs alapján úgy tűnik, nagyon bejött. Ez a Marco-gyerek szinte napról-napra jobban játszik. Majd főhet a feje Löwnek, hogy a válogatottban Özillel, aki Reus-szal egyidős, mindketten 23 évesek, hogyan játszassa együtt. Mert egyelőre még kitehető Reust a szélre, de ha bejátssza magát a Borussiában a centrális támadóközéppályán, akkor inkább zavarni fogják egymást Özillel, mint hasznosan kiegészíteni. (Hasonló problematikát okozott Kroos jobb szélen szerepeltetése az olaszok elleni Eb-elődöntőben, mert a Bayern-játékos rendre befelé húzott középre, ahol elvette a teret Öziltől, ami sok támadást megakasztott, illetve nem egyszer a szélre kényszerítette ki a Real Madrid eszét.)

Érdekes viszont, hogy a Dortmund nem fogott repülőrajtot az új szezonban. És ez kicsit talán tényleg annak a számlájára írható, hogy jött Reus és villog, míg a többiek egy picit elszürkülnek mellette. A magyarázat azonban kereshető akár a válogatott(ak) környékén is. Május 12-én a BVB a német kupadöntőn tönkreverte a BL-döntős Bayern Münchent, aztán az Eb-n mégis a Bayern-es sztárokat részesítette előnyben a kezdő kijelölésekor Joachim Löw. Szerintem, mondjuk, helyesen. Mert ugyan a Dortmund nagyon egyben van mint csapat és vannak valóban nagyon tehetséges fiataljai, azért egy az egyben összehasonlítva azonos posztokon jobb német labdarúgói vannak a Bayernnek. És ehhez persze még hozzáadódik a lengyelek gyatra szereplése a hazai rendezésű kontinenstornán, holott a dortmundi lengyel trió a Bundesligában félelmetes formát mutatott, tavasszal szinte ők húzták a sárga-feketéket.

Szóval, ha mindezek után néhányan picit elbizonytalanodtak, az érthető. Mint ahogy az is, hogy két ilyen szezon után már mindenki nagyon készül ellenük és többnyire beássák magukat a kisebb csapatok a 16-osuk előterében. Ahogy tette ezt a hétvégén a Nürnberg is.

Persze azért nincs nagy gond: egy sima vereség a Bayerntől a gyakorlatilag edzőmeccsnek felfogható német Szuper Kupa-döntőn belefér. A nagyon jól összeállt, új Werder Bremen elleni győzelem már biztató lehet, és a jó rajtot elkapott Nürnberg elleni döntetlen a számos kihagyott helyzet ellenére sem jelenti azt, hogy vészharangot kellene kongatni. A játék viszont hagyott kívánnivalót maga után mindhárom meccsen. Voltak jó pillanatai a Klopp-csapatnak, de ez a forma még messze van attól, amit az elmúlt két évben megszokhattunk tőlük. És… mindez egyelőre kevés ehhez a gyilkos BL-csoporthoz. De ha összeállnak, akkor van keresnivalójuk még ebben a csoportban is!

Az első meccsig van még 2,5 hét, igaz, a válogatott vb-selejtezői bezavarnak kissé, aztán pedig még a Bayer Leverkusen is vár rájuk a bajnokságban, bár felkészülésnek nem utolsó rangadó lesz. Az Ajax pedig az első játéknapon tényleg egy jó felhozó ellenfél lehet a későbbi, még komolyabb megmérettetésekhez. Már feltéve, hogy nyernek ellenük a Signal Iduna Parkban. Azt viszont csakis jó formában lehet.

 

Összesített állás 4 kör után

Bá. Attila nem engedte üldözőjét, V. Sándort egyetlen ponttal sem közelebb, ugyanakkor mindketten leszakították a mögöttük lévőket és nagy valószínűség szerint az első hely sorsát most már kettejük különversenye dönti el. A Top 10-ben sok változás már nem történt, viszont T. Gyula és R. Jani bekerült a legjobbak közé.

Továbbra is lenyűgöző, ahogy a hölgyek részvételi arányukhoz képest nagy számban képviseltetik magukat a legjobbak között, jelenleg is hozzák a 3., 4., 8. és 11. helyet!

Seva a király!

Ukrajna – Svédország 2-1

A sötét ló és talán az Eb mezőnyének egyik leggyengébbjének tartott hazai csapat meglepetésre lendületes, jó focit játszott. Annyira persze nem jók, mint a nagy tesó oroszok, de a svédek ellen többnyire fölényben játszottak. Az északiak csak azért lehettek veszélyesek, mert volt egy világklasszisuk.

Ilyenből volt a másik oldalon is, csakhogy azok az idők már elmúltak, amikor a 36. életévében járó Sevcsenko a világ egyik legjobb futballistája volt. Nem vitás, csak azért hosszabbította meg ennyire a pályafutását, hogy az ukrajnai Eb-n még részt vehessen a hazai közönség előtt. Akik most egyenként foglalják imába Andrij nevét, miután két góljával megnyerte a nyitómeccset hazájának. Egy ötletes megközelítés szerint az AC Milan jelenje és múltja csapott össze Zlatan és Sevcsenko személyében, és hát az utóbbi Milanja fényesebb korszakot jelölt. Talán nem emiatt, sokkal inkább a “még mindig jó az öreg a háznál” jelszó jegyében a párharc a Dinamo Küjiv egykori és jelenlegi kiválósága javára dőlt el, aki úgy tűnik, egész jól bírta a hazai csapat által diktált iszonyatos iramot. Sokat mondó kép volt, amint a szünetről visszaérkező játékosok között Ibrahimovicot egy oszlopot támasztva láttunk, míg Seva és Timoscsuk felszáguldott a meredek lépcsőn…

A lendület és az erőnlét még megnyithatja a továbbjutási esélyt az ukránok előtt (mert azt egyelőre ne higgyjük el, hogy versenyképesek lehetnek a franciákkal és az angolokkal szemben), mindez a szovjet fociiskola leképezése – mi magyarok ne tudnánk 1986 óta, de a kameruniak is mesélhetnének az 1994-es vb-n szerzett tapasztalataikról, már amennyiben az a bizonyos szovjet futballakadémia nem ukrán volt már az akkori időkben is (ld. Dinamo Kiev és Lobanovszkij közös történetét).

Végre elkezdődik!

Ma délután lengyel-görög!

8 éve a hellének éppen a házigazda ellen kezdték meg menetelésüket az aranyig. Most ezt (bár akkor is így gondolta mindenki) kevésbé gondolom valószínűnek. A lngyelek biztosan mennek előre lelkesen, de azért lehet, hogy lepattannak a görög phalanxról. És hát elől Samaras és Gekas nem veszélytelen. Mondjuk, Lewandowski nagyon nagy formában van – a Borussiában legalábbis. A válogatottban a gólözön még várat magára. És hát nincs német gólkirályi címe, ami viszont Gekasnak van…

Ettől függetlenül egy iksz vagy lengyel győzelem a valószínű…

A cseh-orosz érdekes párosítás lesz. Szerintem az oroszok sokkal jobbak, de mi van akkor, ha nem ők kontráznak, hanem egy beálló védelmet kell feltörni. A technikai tudás megvan hozzá, a gyorsaság kiaknázásához viszont – ha a cseheknek lesz esze, akkor nem lesz terület. És akkor jöhet a gyömöszkölés. Aminek a végén nagy nehezen úgyis feltörik a biztonsági zárat. 1-0 az oroszoknak. Ha korán jön az orosz gól, akkor viszont borulhat minden, amit meg se merek becsülni.

Villa nélküli Eb lesz!

David Villa, a spanyol válogatott gólrekordere, aki mind a világbajnoki cím, mind pedig 4 éve az Európa-bajnokság megnyerésekor gólkirály lett, nem szerepel a mostani Eb-n.

A decemberi Klubvilágbajnokság elődöntőjében szerzett lábtöréséből ugyan nagyjából felépült, ám formája messze van attól, hogy az Eb-ig harcara kész állapotba kerüljön, ezért megkérte del Bosquét ne vegye számításba, amikor vasárnap kihirdeti végleges keretét.

Puyol után egy újabb Barca-játékos, és a válogatott fontos láncszeme hagyja ki a kontinenstornát. Villa volt a selejtezők során is messze a legeredményesebb játékos a Rojasban…

Pénteken szépen búcsúzhatunk Peptől

Copa del Rey-döntő a bilbaói Athletic Club ellen.

A hétvégi kétnapos szünet után újra együtt edzett az első csapat. Thiago felgyógyult gyomorbántalmaiból, továbbá Pinto és Sanchez is átöltözött, ám ők még nem 100%-osak, így lehet, hogy kihagyják a kupadöntőt.

Emiatt a “kupakapus” helyét Valdez veheti át. Hiányzók egyébként is vannak bőven: Alves, Puyol, Villa, Abidal és Fontás sem játszhat sérülés miatt. JÓ HÍR azonban: Abidalt kiengedték a kórházból…

A fentiek folytán a védelem összeállítása okozhat némi fejtörést Guardiolának, de azért – remélhetőleg 4 védővel felállva – Adriano, Pique, Mascherano, Montoya és Bartra bevetésre készen áll.

Középpályán és elől azonban több, mint elég alternatíva áll rendelkezésre. Szívhatja is a fogát del Bosque, mert a késői kupadöntő miatt a válogatott keret fele még nem csatlakozhatott be a címvédő spanyol válogatott felkészülésébe. Mellesleg Affelay is hiányzik a hollandok Lausanne-i edzőtáborából…

Mindenesetre 20 évvel a legendás BEK-győzelem után jó lenne úgy zárni a szezont, hogy legalább egy újabb trófea bekerül a vitrinbe. Mondjuk az az egyetlen egy, ami a tavalyi szórásból kimaradt 🙂

Azért idén sem maradt BL-győzelem nélkül a Barca!

Habár a Guardiola-csapatnak nem jött össze a Bajnokok Ligája és a spanyol bajnoki címvédés (a Copa del Rey azért még remélhetőleg sikerül!), az FC Barcelona mégis felkerült Európa trónjára. Igaz, “csak” a teremfoci csapata révén.

Április végén az UEFA Futsal Cup (a teremlabdarúgás BL-je) döntőjét egyébként Barcelonában rendezték és a “házigazda” nem volt túl szívélyes vendéglátó:

A futsal ugyan többnyire csak a figyelmünk perifériáján jelenik meg, mégis – ahogy azt majd hamarosan egy elemzésben bővebben kifejtjük – érdemes vele foglalkozni, Guardiola ugyanis számos, a futsalból átvett elemmel kísérletezett progresszív futballjában az elmúlt idény során. (Csak elöljáróban: a kevésbé sikeres szezonért a felelősséget nem ebben az irányvonalban kéretik keresni 🙂

A DFB-Pokalfinale margójára

A német kupadöntő gyakorlatilag a német El Clásicó formájában a bajnokcsapat Borussia Dortmund és a Bundesliga ezüstérmese, a Bayern München között zajlott. Az Eb szempontjából a jelentősége? 5 Európa-bajnoki résztvevő válogatott 18 játékosa lépett pályára! Többségük ráadásul aranyra is esélyes nemzeti tizenegyből.

Korábban latolgattuk a német védelem összeállítását, úgy tűnik, e meccs alapján nehéz lesz jó döntést hozni. Badstuber és Boateng mélyen tudása alatt játszott, a védelem bizonytalankodásait követően egy idő után még Neuer korábbi magabiztossága is megingott (az 5. dortmundi gólban pl. vaskosan benne volt – igaz, a többiről nem tehetett). Lahmra – a Bayernből talán az egyetlen jó teljesítményt nyújtó játékosra – nem lehetett panasz, mint ahogy a másik oldalon Hummels is a szokásos módon, jól oldotta meg feladatát. Schmelzer azonban nem bírt Robbennel, és akkor is, amikor a Dortmundnak kedvező eredmény miatt visszább húzódhattak a sárga-feketék, leszűkítve ezáltal a holland középpályás előtt a területet, a beadások és a bajor támadások zöme Schmelzer oldaláról érkezett. (Mondjuk Robbennel sok mindenkinek meggyűlt már a baja – spanyoloknak és a braziloknak is – de ez nem mentség, kiváltképp, hogy a német és a holland válogatott már a csoportkörben találkozik egymással.)

Schweinsteiger, Müller fényévekre a világbajnokságon mutatott formájától, persze még mindkettő bizonyíthat a BL-döntőn… Kroos pedig gyakorlatilag, mintha a pályán sem lett volna. Gomez veszélyesen játszott, de gólt, ami éppenséggel egy csatárt – és őt magát is elég gyakran – minősít, nem rúgott. Azért kiharcolt egy tizenegyest és “szétfejelte” labdával a felsőlécet is egyszer. A kupagyőzelemhez azért kellettek volna a tőle megszokott gólok. Igaz, a társai nem kényeztették el labdákkal…

Bender nem töltött elég időt a pályán, Gündogan néha villant, de azért sok hibával játszott, Götze pályára sem lépett. Ezek után megkérdezhető: Herr Löw, ez a parádésan futballozó Kevin Grosskreutz miért nincs ott a keretben?! Mert volt egy-két gyengébb meccse a válogatottban? Sokakkal összehasonlítva és látva a mai, de a Dortmundban egyébként is megszokott formáját, nagy hiba őt otthon hagyni!!!

Térjünk azonban át más nemzetek játékosaira! Robbent már említettük, a szokásos agilis játékát hozta, ám ezúttal nem tudott sokat hozzátenni a csapata sikeréhez, pedig -vagy éppen ezért 🙂 – gyakran önzetlenül és remek labdákkal szolgálta ki a többieket. Ribéry 75 percig minősíthetetlen teljesítményt nyújtott. Akkor villant egy nagyot és gyönyörű cselek után vágott egy gólt, amit követően kicsit össze is kapta magát. Ennél azért jóval többet tud ő és szükség is lesz látványos formajavulásra, ha helyt akar állni a BL-döntőben és az Eb-n.

És akkor jöjjön a dicshimnusz! Hamarosan egyébként is jelentkezem egy bejegyzéssel a lengyel válogatottról, ám már itt leszögezhetjük: a dortmundi trió szenzációs formában van és rájuk alapozhatják a házigazda vérmes reményeit. Lewandowski 3 gólt szerzett, Kuba 2 gólpasszt adott és egy tizenegyest is kiharcolt (amiből szintén gól született). Piszczek pedig egész egyszerűen csak remekül játszott, rengetegszer kivette a részét a támadásokból is jobb hátvéd létére és nem kevés köze lehetett ahhoz, hogy Ribéry halvány volt. (A francia a gólját is úgy szerezte, hogy átment a másik oldalra…)

A horvát Perisic csak taktikai cserének jött be, így sokat nem mondhatunk el róla.

Ha egyszer majd az általunk a fenti kritika ellenére is nagyra becsült Joachim Löw elbúcsúzik a válogatottól, akkor jelen állás szerint a legalkalmasabb jelölt a helyére Jürgen Klopp lenne. Fantasztikus, amit ez a tréner tud! (Lehet, hogy Abramovics is a zsebébe nyúl, hogy ugyan beszélgessen el egy kicsit Di Matteóval, mert a Borussia az idei szezonban harmadjára verte el a Bayernt.) Heynckes pedig lehet, hogy úgy jár, mint 14 éve Madridban és BL-győzelem ellenére is útilaput kötnek a talpára?

Még egy kiegészítő gondolat: korábban felvetődött a Real-Barca meccsek sokasága és a nagy tét miatt olykor elszabadult indulatok kapcsán, hogy nem szerencsés mindez a spanyol válogatott számára, hisz ott többnyire e két csapat játékosai játszanak együtt. Ugyanez talán elmondható a Nationalelfre nézve is. Ott is a két német sztárcsapat delegálja a legtöbb játékost és bizony voltak heves viták, durva belépők olyan játékosok között, akik hamarosan egyazon célért küzdenek majd. Bár ahogy Béla Réthy, a ZDF-riportere megjegyezte: “mindez hozzátartozik a futballhoz…”