A mai nap, de talán a forduló csúcsrangadója egyértelműen a halálcsoportban lesz, ahol az angol és a spanyol bajnok találkozik.

Real Madrid – Manchester City

Tekintve hogy a City időnként a Barca játékához hasonló tiki-takát játszik, akár egy mini El Clásicónak is kinéz ez a meccs. Igaz, olyan bombaformában a bajnoki szereplés tükrében egyik csapat sincs. Kiváltképp a Real Madrid. 8 pont hátrányt összeszedni a nagy rivális ellen mindössze 4 bajnoki alatt, nem kis bravúr! Mourinho úgy véli, “nincs csapata”, ami azért a korábbi, mindegyik csapatánál mutatott attitűdhöz, azaz a teljes mellszélességgel kiállás a játékosai melletthez képest meglehetősen éles váltás. Mintha egy kicsit a gigantikus ellenfele, Guardiola eltűnése miatt vált volna ő is burn-out szindrómássá. A csapattal alapvetően nem lehet baj. Tele van Európa-bajnokkal és Eb-bronzérmessel, mi okuk lehetne arra, hogy mentálisan visszaestek?

A City a korábbi évek nagy bevásárlásait most mellőzte, a támadószekciója azonban így is félelmetes. Mint ahogy a Realé is, mégha ez egyelőre nem akar teljes valójában megmutatkozni, úgyhogy arra kicsi az esély, hogy szűz maradjon mindkét kapu. Az angol bajnok tavaly az európai porondon nem volt túl meggyőző. Emiatt is, na meg a Real nagyobb BL-tapasztalata és talán mert szerintem mégiscsak jobb csapat, a hazai győzelemre van nagyobb esély. Ha a City azonban vezetést tudna szerezni, akkor a Blancók nagyon megkínlódnának még egy ikszért is. Vendéggyőzelemre azonban nem fogadnék…

Borussia Dortmund – Ajax

A csoport másik meccsén a papíron talán két gyengébb csapat birkózhat meg egymással, ám óvva intenék mindenkit attól, hogy lebecsülje a Borussia Dortmundot. A hétvégén félelmetes focit mutatott be a Bayer Leverkusen ellen és ízekre szedte a gyógyszergyáriakat, akik tavaly még egy Valencia, Chelsea fémjelezte csoportból mentek tovább és a 16 között balszerencséjükre a Barcába botlottak, ám azon kevesek közé tartoztak, akik pl. otthon megverték a szezon végén BL-győztes londoniakat – ami konkrétan még a Barcának vagy a Bayern Münchennek sem sikerült…

Tavaly a Dortmund jól játszva, de rendre alulmaradva távozott a pályáról a BL-meccsek alkalmával. Most kiderül, mennyit értek a sárga-fekete csikók azóta. Az Ajax az előző szezonban összeesküvésszerű kiesés “áldozata” lett, de nagyon akkor nem nyűgözte le Európát. Mivel a holland csapat kerete is rendkívül fiatal, szinte “olimpiai” meccsre számíthatunk (U23-as csapat megtűzdelve pár túlkorossal).

Montpellier – Arsenal

Tavaly az Arsenal kis szerencsével nyert a Marseille otthonában, majd odahaza nem is bírt a francia csapattal. A mostani francia címvédő hasonló játékerőt képvisel, mint tavaly Ayew-ék. Az Arsenal azonban már nem ugyanaz a csapat. Van Persie távozott, a helyére érkező Podolski viszont úgy tűnik, végre klubszinten is kivirágzik. A szintén új szerzemény Cazorlával eddig meglehetősen hatékony támadó tengelyt alkotnak, és a hétvégén durva gólzáporral hangoltak az Ágyusok a BL-nyitányra. Egy küzdős meccsen a döntetlen vagy a vendéggyőzelem a legvalószínűbb.

PSG – Dinamo Kijev

Érdekes párosítás lehet még az UEFA-együtthatók alapján leggyengébb csoport nyitómeccse is. Itt például a harmadik kalapból sorsolt, ám az arab olajmilliárdoknak köszönhetően megerősített PSG számít favoritnak. A nyitómeccsen mindjárt bizonyíthatja is (vagy éppen megkérdőjelezheti) teljesítményével a felfokozott várakozásokat. A bajnokságban eddig nem hengereltek, igaz, a Lille és Toulouse személyében élcsapatokat vertek és a szintén oda számítható Bordeaux elleni döntetlen miatt sem feltétlen kell szégyenkezniük.

A fél ukrán válogatottat soraiban tudó Kijev a Mönchengladbach kiejtésével kvalifikálta magát, ami önmagában még nem mérvadó a BL-érettségre nézve. Az ukrán válogatott időközben pl. az Anglia elleni döntetlennel megmutatta, az Eb-fiaskó ellenére tudnak ők futballozni. Ahhoz azonban, hogy ebből a viszonylag könnyű csoportból továbbmenjen, csúcsteljesítményre lesz szükség. És így a pontszerzés akár már az első meccsen elengedhetetlen.

Összességében azonban a hazai pálya előnyét is élvezve Ibráék nagy valószínűséggel győzelemmel mutatkoznak be.

Malaga – Zenit

Jó meccsnek ígérkezik ez a találkozó is. A nagyobb BL-tapasztalat, és a már régebben elkezdődött orosz bajnokságnak köszönhetően a Zenit – amely ugyan épp a hétvégén botlott az egyik nagy riválissá előlépett Tyerek Groznij ellen – egy picivel esélyesebb. Igaz, a nagyobb BL-tapasztalat csak csapatszinten érvényesül, mert a Malagának rengeteg rutinos játékosa van. Nem véletlen, hogy a spanyol pontvadászatban is ott lihegnek 2-ként a Barca nyakában. Ez a meccs abszolút háromesélyes, és éppen emiatt lehet nagyon izgalmas!

Nincs mese. Azok után, hogy kedden csúnyán leszerepeltünk a vb-selejtezőn, a szövetségi kapitánynak el kell gondolkodnia egy Canossa-járáson, ami Hannoverbe vezet.

Huszti, azok után, hogy 2 hete 4 gólpasszt adott egy meccsen, ezúttal a Werder Bremen ellen egy gyönyörű szabadrúgásgóllal nyitott, majd adott egy álomszép gólpasszt, és ha mindez nem lett volna elég, 2-2-es állásnál az utolsó pillanatban egy kontra végén győztes gólt ollózott. S mindemellett a mezőnyben is nagyon jó teljesítményt nyújtott.

Jelenleg ő a Bundesliga egyik legjobbja. A Bundesligáé! Európa és a világ egyik legerősebb bajnokságáé. S mindezt úgy állítom, hogy közben újabban a Bayern és a Dortmund is csillagközi magasságokban futballozik.

Szabolcs ostoba volt 2 évvel ezelőtt, de állításainak volt igazságmagva. Ő is tartozik egy(-két) bocsánatkéréssel, de nem hiszem, hogy nem tenné meg, ha súgna neki valaki és megkérné rá. Elnézést kell kérnie, hogy problémáit a nyilvánosságnak teregette ki és nem tisztázta ezt előbb Egervári Sándorral. Elnézést kell kérnie, amiért – tegyük hozzá, akkor még okkal – megkérdőjelezte a székesfehérvári futballisták preferálását. Elek és Lipták azóta bőven bizonyították, hogy van helyük a válogatottban, más kérdés, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere eltávolította őket Fehérvárról, hogy idegeneknek adjon teret (bújtatott magyar adóforintokból), és azóta a pályafutásuk nem feltétlen igazolja válogatott behívójukat, és sajnos, az sem segít nekik sokat, ha számukra idegen poszton veti be őket – teljesen érthetetlen módon – a kapitány.

Vissza azonban Szabolcshoz! Korábban már kifejtettem, nem állunk olyan jól klasszisokkal, hogy egy ilyen futballistáról lemondhassunk. Balszerencse, hogy éppen a legjobb magyar futballistával azonos poszton játszik. De könyörgöm, a legjobb magyar futballistát is le lehet cserélni, ha ilyen csapnivalóan játszik! Ráadásul láttuk a Bayernnél, milyen motivációt adhat egy jó futballista érkezése a csapatba. (Ld. A Bayern 40 millát költött a középpálya motivációjára c. bejegyzést.) Továbbá ki lehet találni másik posztot is Husztinak. A középpályán és nem csatárként, ahogy azt Koeman elvetélt kísérlete mutatta. Végső soron a franciáknál is működött Nasrival, Riberyvel és Maloudával, holott ők is ugyanazon a poszton érezték/érzik magukat a legjobban.

Egervári mester alatt – kicsit talán korai megnyilvánulásként és igazságtalanul, de az edzői szakma már csak ilyen – megremegett a kispad. Valóban elkövetett több hibát a hollandok ellen. Sajnos, van egy olyan balsejtelmem, hogy az összeállítást illető agymenések nem feltétlenül az ő kitalációi… Valaki(k) befolyásos helyről (és nem biztos, hogy szakmai pozícióból) súgott/súgtak neki. Amennyiben ez igaz, jó lenne védekezni ellene, amennyiben mégis a sajátjai voltak ezek a józan megfontolásokkal szembemenő döntések, akkor viszont sürgősen kérjen tanácsot más hozzáértőktől. Saját magamat nem sorolom közéjük, de az én tanácsomat sem árt megfontolnia:

vegye fel a kapcsolatot Huszti Szabolccsal!

Zárszóként persze azt sem lehet elhallgatni: Szabolcs forrófejű és hajlamos meggondolatlan, ostoba cselekedetekre. A Werder Bremen a második félidőben 2-2-nél már nagy nyomás alatt tartotta a Hannover kapuját, így a váratlanul jött gyönyörű gól az utolsó pillanatban bizonyos szempontból érthető, kirobbanó frenetikus érzést váltott ki, aminek következtében Szabolcs megszabadult a mezétől, majd a nézőtér rácsára is felmászott együtt ünnepelve a szurkolókkal. Egyenként ezek sárga lapot érő megmozdulások, két sárga lap pedig pirosat ér. Teljesen feleslegesen kiállíttatta magát. Éppen ezért van szükségük az ilyen futballistáknak józan, higgadt idősebb emberek tanácsaira, vezetésére. Egervári mester ezt a szerepet eljátszhatja. De ehhez elsőként neki kell a büszkeségét feladnia. Mert Szabolcs, főleg ilyen sikerek után, nem fogja…

Gyakorlatilag nem lehet másképp értelmezni Javi Martinez utolsó pillanatban történő megszerzését.

A fiatal spanyol futballista sokat még nem tett le az asztalra, de azért válogatott kerettagnak lenni az Európa-bajnok háza táján már önmagában jó ajánlólevél. Persze Hoeness papáék sem hirtelen felindulásból elkövetett igazolást hajtottak végre a transzferablak bezárulta előtti pillanatban, hisz tudvalevő volt, már hosszabb ideje udvarolták körül a Bilbao-, sorry, Athletic Club-(ex)középpályását.

Marketing és szakmai szempontból jó döntés volt ennyi pénzt kiadni egy még mindig formálódófélben lévő játékosért? Nos, elsősorban azt mondanám: nem és megint nem. A Martinez névre nem szalad minden müncheni iskolás fiúcska a Fanshopba a 8-as mezért, ez mondjuk világos. Igaz, a rekordösszeg miatt és persze az FC Hollywoodra oly jellemző nagy felhajtás miatt, nem kis sajtófigyelmet kapott a Bayern az elmúlt napokban, de azt hiszem, összességében véve ez sem igazolta a gáláns befektetést, mert egyrészt, ugye, minden csoda csupán 3 napig tart, másrészt a bajorok egyébként is folyamatosan a német futball rivaldafényében fürdenek, harmadrészt a Schalke elorozta a figyelem jó részét, miután nem máshonnan, egyenesen Barcelonából hoztak kölcsönbe egy holland válogatott játékost (Afellayt).

A szakmai szempont viszont sokkal érdekesebb: kapásból fel tudok sorolni kb. 15 futballistát a Bayern-keretből, akik egyenként fényévekkel jobbak Martineznél. Hozzáteszem: Münchenben sokan nőtték már ki magukat fiatal, tehetséges játékosból világklasszissá, és erre Javinak is jó esélye van. Már ha lesz esélye… Mert szerintem a szóba jöhető posztokon csupa jobb futballista van előtte (elsősorban a védekező középpályán, vagy adott esetben a támadó középpályán), akik ráadásul általában nem vagy alig idősebbek nála, így egyáltalán még középtávon is kérdéses a csapatba kerülés. Ha valaki kiesik, mondjuk sérülés miatt, még mindig van elegendő kombinációs lehetőség Javi Martinez nélkül is.

Védekező középpályán ott van Schweinsteiger, L. Gustavo és akár Kroos is. (Az egyébként is sokat mellőzött Timoscsukról nem is beszélve.) A hétvégén mind a hárman gólt szereztek a VfB Stuttgart ellen, Kroos és Gustavo nem is akármilyet…

Támadó középpályán Robben vagy Ribery esetleges kispadra szorítása a sci-fik világába tartozik, a hétvégén Müller is óriásit focizott (ja, 2 forduló után már 3 gólnál tart), aztán ott van a szintén új szerzemény Shaqiri, aki már válogatott szinten és klubszinten (pl. Bajnokok Ligája) is sokkal többet tud felmutatni Martineznél.

Szóval 40 millió euróért szerzett a kispadra játékost a müncheni csapat. Nehéz elképzelni. A Stuttgart elleni meccs (6-1), amelyen a spanyol újonc pár percet kapott és ezalatt nemigen volt alkalma bármit is mutatni, azonban egyvalamit megmutatott: azok a sztárok, akikre eddig sem lehetett azért sok panasz, képesek még többet kihozni magukból, ha a tarkójukon érzik a kispadról Martinez 40 milkás, jeges leheletét 🙂

Az éles harc a csapatba kerülésért ugyan visszafelé is elsülhet, de egyelőre úgy tűnik, komoly pozitív hozadéka van. A Bayern ezzel bejelentette igényét az elmúlt szezonban elmaradt trófeákra. És ez azt is jelentheti: csak a bajnoki címmel nem fognak megelégedni…

A dortmundi csikók az elmúlt két évben lenyűgözték a Bundesliga-rajongókat offenzív támadójátékukkal és hihetetlen eredményességükkel. Mindez azonban nem sokat ért tavaly ősszel, amikor nemzetközi porondon is villantani kellett volna. Bár a sárga-feketék legtöbb meccsükön jól játszottak, számtalan helyzetükből a Königsklasséban (BL) csak ritkán szereztek gólt és a rutintalanság sokszor bosszantó kapott gólokat eredményezett.

Idén viszont nagyon durván belehúztak a sorsoláson: a Real, a Man City és az Ajax lesz az ellenfelük. Lehet, mondjuk osztani az UEFÁ-t a koefficiensek miatt, hogy hát azért elég igazságtalan egy ilyen csoportot összerakni, ahol megtalálható az angol, a német és a spanyol bajnok (nem mellesleg Európa 3 legerősebb bajnokságáról beszélünk, amelyből kikerült az előző kiírás 4 legjobb csapata) mellett a holland 1. helyezett is. Nos, valóban igazságtalannak tűnik elnézve egyik-másik csoportot, viszont összességében véve ezek a csapatok a Real Madridot leszámítva nem nagyon hagytak mély nyomot az európai hadszíntéren. Ha csak a tavalyi évet vesszük, a Dortmund csoportjában 4., azaz utolsó lett, az Ajax és a City pedig csak az EL-t érő 3. helyen végzett, a második számú kupában pedig felejthetőt nyújtottak. Márpedig a kalapokba kerülés csak részben az ország együtthatóból, másrészt viszont a konkrét csapat elmúlt 5 évben nemzetközi szinten mutatott teljesítményéből adódik össze. Már ha van ilyen. A City és a Dortmund ugyanis csak az elmúlt pár évben támadt fel a hazai pontvadászatban, tehát volt, amikor európai kupákban nem is indulhattak.

(Azt most ne piszkáljuk, hogy a kalapok szerinti sorsolás, meg egy nemzetbeliek nem kerülhetnek össze elveknél valóban igazságosabb lenne, ha pl. éppen az UEFA-együtthatók alapján 8 tökéletesen kiegyensúlyozott csoport jönne létre. Félreértés ne essék, nem a Realt, a Barcát, a ManU-t és a Bayernt akarom egy csoportba kényszeríteni, hanem azt elérni, hogy a koefficienseket összeadva minden csoport ugyanolyan vagy közel azonos mutatóval rendelkezzen. Ezt egy viszonylag egyszerű számítógépes program kb. 2 másodperc alatt kikalkulálja, de még a nélkül is papír + ceruza, aztán maga Platini is 10 perc alatt végezne a feladattal 🙂

Vissza a Dortmundhoz. A BVB a télen visszaigazolta/leigazolta egykori saját nevelését, Marco Reust. A Mönchengladbachban válogatott játékossá érő tehetséges fiatal igazából jobbszélső támadóközéppályás vagy csatár, márpedig azon a poszton Kuba Blaszczykowski a Bundesliga legjobbjának számított. Ráadásul a Dortmund 4-2-3-1-es rendszerben játszott/játszik, ami Reusnak csatárként mondjuk kevésbé fekszik, és mindemellett csatár poszton is jól el van látva Jürgen Klopp csapata. Szakmai szempontból tehát kevésbé érthető volt a döntés a kívülállók számára, de legkésőbb június 5-én megvilágosodtunk. A zseniális irányító Sindzsi Kagawa a Manchester Unitedhez igazolt. A rendkívül tehetséges japán fiatalt tehát feltételezhetően már régóta ostromolták Fergusonék és gondoskodni kellett az utánpótlásról.

Mindez – annak ellenére, hogy Reus a Gladbachot is inkább szélről irányította – az első néhány meccs alapján úgy tűnik, nagyon bejött. Ez a Marco-gyerek szinte napról-napra jobban játszik. Majd főhet a feje Löwnek, hogy a válogatottban Özillel, aki Reus-szal egyidős, mindketten 23 évesek, hogyan játszassa együtt. Mert egyelőre még kitehető Reust a szélre, de ha bejátssza magát a Borussiában a centrális támadóközéppályán, akkor inkább zavarni fogják egymást Özillel, mint hasznosan kiegészíteni. (Hasonló problematikát okozott Kroos jobb szélen szerepeltetése az olaszok elleni Eb-elődöntőben, mert a Bayern-játékos rendre befelé húzott középre, ahol elvette a teret Öziltől, ami sok támadást megakasztott, illetve nem egyszer a szélre kényszerítette ki a Real Madrid eszét.)

Érdekes viszont, hogy a Dortmund nem fogott repülőrajtot az új szezonban. És ez kicsit talán tényleg annak a számlájára írható, hogy jött Reus és villog, míg a többiek egy picit elszürkülnek mellette. A magyarázat azonban kereshető akár a válogatott(ak) környékén is. Május 12-én a BVB a német kupadöntőn tönkreverte a BL-döntős Bayern Münchent, aztán az Eb-n mégis a Bayern-es sztárokat részesítette előnyben a kezdő kijelölésekor Joachim Löw. Szerintem, mondjuk, helyesen. Mert ugyan a Dortmund nagyon egyben van mint csapat és vannak valóban nagyon tehetséges fiataljai, azért egy az egyben összehasonlítva azonos posztokon jobb német labdarúgói vannak a Bayernnek. És ehhez persze még hozzáadódik a lengyelek gyatra szereplése a hazai rendezésű kontinenstornán, holott a dortmundi lengyel trió a Bundesligában félelmetes formát mutatott, tavasszal szinte ők húzták a sárga-feketéket.

Szóval, ha mindezek után néhányan picit elbizonytalanodtak, az érthető. Mint ahogy az is, hogy két ilyen szezon után már mindenki nagyon készül ellenük és többnyire beássák magukat a kisebb csapatok a 16-osuk előterében. Ahogy tette ezt a hétvégén a Nürnberg is.

Persze azért nincs nagy gond: egy sima vereség a Bayerntől a gyakorlatilag edzőmeccsnek felfogható német Szuper Kupa-döntőn belefér. A nagyon jól összeállt, új Werder Bremen elleni győzelem már biztató lehet, és a jó rajtot elkapott Nürnberg elleni döntetlen a számos kihagyott helyzet ellenére sem jelenti azt, hogy vészharangot kellene kongatni. A játék viszont hagyott kívánnivalót maga után mindhárom meccsen. Voltak jó pillanatai a Klopp-csapatnak, de ez a forma még messze van attól, amit az elmúlt két évben megszokhattunk tőlük. És… mindez egyelőre kevés ehhez a gyilkos BL-csoporthoz. De ha összeállnak, akkor van keresnivalójuk még ebben a csoportban is!

Az első meccsig van még 2,5 hét, igaz, a válogatott vb-selejtezői bezavarnak kissé, aztán pedig még a Bayer Leverkusen is vár rájuk a bajnokságban, bár felkészülésnek nem utolsó rangadó lesz. Az Ajax pedig az első játéknapon tényleg egy jó felhozó ellenfél lehet a későbbi, még komolyabb megmérettetésekhez. Már feltéve, hogy nyernek ellenük a Signal Iduna Parkban. Azt viszont csakis jó formában lehet.

A 2009-es és a 2011-es BL-döntő párosa augusztus elején előkészületi mérkőzésen találkozik Göteborgban.

A 40 000-es stadionba a jegyek kedd reggel egy óra alatt elfogytak…

Bá. Attila nem engedte üldözőjét, V. Sándort egyetlen ponttal sem közelebb, ugyanakkor mindketten leszakították a mögöttük lévőket és nagy valószínűség szerint az első hely sorsát most már kettejük különversenye dönti el. A Top 10-ben sok változás már nem történt, viszont T. Gyula és R. Jani bekerült a legjobbak közé.

Továbbra is lenyűgöző, ahogy a hölgyek részvételi arányukhoz képest nagy számban képviseltetik magukat a legjobbak között, jelenleg is hozzák a 3., 4., 8. és 11. helyet!

Ukrajna – Svédország 2-1

A sötét ló és talán az Eb mezőnyének egyik leggyengébbjének tartott hazai csapat meglepetésre lendületes, jó focit játszott. Annyira persze nem jók, mint a nagy tesó oroszok, de a svédek ellen többnyire fölényben játszottak. Az északiak csak azért lehettek veszélyesek, mert volt egy világklasszisuk.

Ilyenből volt a másik oldalon is, csakhogy azok az idők már elmúltak, amikor a 36. életévében járó Sevcsenko a világ egyik legjobb futballistája volt. Nem vitás, csak azért hosszabbította meg ennyire a pályafutását, hogy az ukrajnai Eb-n még részt vehessen a hazai közönség előtt. Akik most egyenként foglalják imába Andrij nevét, miután két góljával megnyerte a nyitómeccset hazájának. Egy ötletes megközelítés szerint az AC Milan jelenje és múltja csapott össze Zlatan és Sevcsenko személyében, és hát az utóbbi Milanja fényesebb korszakot jelölt. Talán nem emiatt, sokkal inkább a “még mindig jó az öreg a háznál” jelszó jegyében a párharc a Dinamo Küjiv egykori és jelenlegi kiválósága javára dőlt el, aki úgy tűnik, egész jól bírta a hazai csapat által diktált iszonyatos iramot. Sokat mondó kép volt, amint a szünetről visszaérkező játékosok között Ibrahimovicot egy oszlopot támasztva láttunk, míg Seva és Timoscsuk felszáguldott a meredek lépcsőn…

A lendület és az erőnlét még megnyithatja a továbbjutási esélyt az ukránok előtt (mert azt egyelőre ne higgyjük el, hogy versenyképesek lehetnek a franciákkal és az angolokkal szemben), mindez a szovjet fociiskola leképezése – mi magyarok ne tudnánk 1986 óta, de a kameruniak is mesélhetnének az 1994-es vb-n szerzett tapasztalataikról, már amennyiben az a bizonyos szovjet futballakadémia nem ukrán volt már az akkori időkben is (ld. Dinamo Kiev és Lobanovszkij közös történetét).

Ma délután lengyel-görög!

8 éve a hellének éppen a házigazda ellen kezdték meg menetelésüket az aranyig. Most ezt (bár akkor is így gondolta mindenki) kevésbé gondolom valószínűnek. A lngyelek biztosan mennek előre lelkesen, de azért lehet, hogy lepattannak a görög phalanxról. És hát elől Samaras és Gekas nem veszélytelen. Mondjuk, Lewandowski nagyon nagy formában van – a Borussiában legalábbis. A válogatottban a gólözön még várat magára. És hát nincs német gólkirályi címe, ami viszont Gekasnak van…

Ettől függetlenül egy iksz vagy lengyel győzelem a valószínű…

A cseh-orosz érdekes párosítás lesz. Szerintem az oroszok sokkal jobbak, de mi van akkor, ha nem ők kontráznak, hanem egy beálló védelmet kell feltörni. A technikai tudás megvan hozzá, a gyorsaság kiaknázásához viszont – ha a cseheknek lesz esze, akkor nem lesz terület. És akkor jöhet a gyömöszkölés. Aminek a végén nagy nehezen úgyis feltörik a biztonsági zárat. 1-0 az oroszoknak. Ha korán jön az orosz gól, akkor viszont borulhat minden, amit meg se merek becsülni.