Kevin-Prince Boateng hazatért

Az AC Milan ghánai középpályása az átigazolási hajrában a Bundesligában szereplő Schalkéhoz igazolt, miután Szalai góljaival a gelsenkircheni klub biztosította helyét a Bajnokok Ligája főtábláján. Ahova nem mellesleg a Milan is selejtező útján, mégpedig Boateng hathatós találatai következtében jutott.

De miért is írtam a címben, hogy egy ghánai futballista a Ruhr-vidékre költözve hazatért?

Talán sokak által ismert az a futballtörténelmi esemény a 2010-es világbajnokságról, amikor is testvérek két különböző nemzet mezében egymás ellen léptek pályára. Kevin-Prince Boateng és öccse, Jerome Boateng még a fal leomlása előtt Nyugat-Berlinben született ghánai apa és (két külön) német anya házasságából. A felmenők között is akadt futballista: nagybátyjuk, Robert Boateng ghánai válogatottságig, a Rosenborg színeiben pedig néhány pályára lépésig jutott a norvég bajnokságban és a Bajnokok Ligájában. Sokkal nevesebb azonban anyai nagyapjuk unokatestvére, Helmut Rahn, aki 1954-ben sajnos, a mi kárunkra – pontosabban az Aranycsapat kárára – rúgta a világbajnoki címről döntő harmadik gólt Bernben.

Ilyen felmenőkkel nem is csoda, ha mindkét fiúból futballista lett, mégpedig nem is akármilyen! Sőt! A történet sokkal színesebb és érdekesebb. A Ghánából ösztöndíjjal Berlinbe érkező egyetemista Prince Boateng első német kapcsolatából két fiú születik: George és Kevin. Utóbbi már éppen válásuk közepette. Másfél évvel később az új kapcsolatából újabb fiúgyermek jön világra: Jerome. Az előbbi két srác apa nélkül, a nyugat-berlini munkásnegyedben, Weddingben nő fel, míg Jerome a polgári jómódú városrészben, Wilmersdorfban. Ugyan az ő szülei is elválnak 5 éves korában, de az apja több időt tölt vele, mint bátyjaival és elkíséri gyerekfocijaira.

Hamarosan azonban megismerkedik a három tesó, és elválaszthatatlan pajtások lesznek. A legkisebb Jerome-ban erős bizonyítási vágy dolgozik, hogy bizonyítson Kevinnek, nem egy elkényeztetett úri ficsur, és megállja a helyét a weddingi fociketrecek kemény világában.

A betonon felnőve
A Boateng-fivérek graffiti portréja egy berlini házfalon

Mindhárman a Hertha BSC utánpótláscsapataiban kötnek ki, de a családi viszonyok adta determináltság a legidősebb testvérnél kibukik. Hármójuk közül talán ő volt a legtehetségesebb, de az edzők nem bírtak vele, pontosabban deviáns viselkedésével. George 21 évesen már vizsgálati fogdában van, iskoláiból kimarad, be sem fejezi őket, miközben a futballnak is búcsút inthetett. Látva, hogy mire vitte két öccse, nem nehéz elképzelni, hogy egy nemzetközi karrier neki is kinézett volna…

A munkásnegyed milliője és az apanélküliség Kevin (így van anyakönyvezve, de apja iránti tiszteletből, ami a történtek ismeretében némileg furcsa, ő maga ragaszkodik a Prince keresztnévhez is) pályán belül és kívül mutatott viselkedésére is rányomja a bélyegét. Habár az összes korosztályos német válogatott meghatározó játékosa volt, 2009-ben sikerült összeakasztania a bajszát Matthias Sammerrel, aki akkoriban a Német Labdarúgó Szövetség sportigazgatója volt. Igaz, Sammer nem volt valami megértő, amikor Kevint az öccséhez hasonlítgatta és megállapította, hogy Jerome játéktudásban bátyja fölé fejlődött, miközben Kevin személyiségfejlődésben is deficitet mutat. Ez utóbbi, mégha igaz is, gyerekkori élményeiben gyökerezik, amiért nem cinkelni kellett volna, hanem szakemberekkel kezeltetni.

Mindenesetre Kevin-Prince kiosztotta Sammert, aki – a sors fura fintora – jelenleg a Bayern sportigazgatója, azé a klubé, ahol az öcsi, Jerome Boateng is futballozik. De nem állt le ennyivel. Mivel a botránnyal jó eséllyel örökre kijátszotta magát a Nationalelfből, úgy döntött, felnőttként apja hazáját választja, és a ghánai Black Stars sorait erősíti a továbbiakban. Ez már akkor is tudvalevő pikáns sztorinak ígérkezett, mert megvolt a sorsolás: a vb-n Ghána és Németország egy csoportba került. Így játszhatott a két testvér egymás ellen egy világbajnoki mérkőzésen.

Kevin-Prince ugyanakkor még tett egy utolsó nagy szolgálatot a német labdarúgásnak: a szezon végén az FA-kupa döntőjében durva belépőjével súlyos sérülést okozott a Chelsea-ben idegenlégióskodó Michael Ballacknak, aki a német válogatott csapatkapitánya volt. A 2002-es vb hőse 2010-ben már messze túl volt a saját pályája csúcsán, és bár vele sem lett volna rossz a Nationalelf, hiánya a Löw tizenegy forradalmi megújulását hozta, és kijelenthető, hogy a vb-n a legjobb, legélvezetesebb focit, a 4-4-2-ről pár hét alatt 4-2-3-1-re átálló csapat mutatta.

Az érdekes párharcot a németek nyerték Özil góljával, de a ghánaiak is szépen meneteltek, és a legjobb nyolc között is csak drámai és balszerencsés körülmények között búcsúztak.

Kevin-Prince Boateng 2009-ben pár meccs erejéig már futballozott a Ruhr-vidéken, de akkoriban csak kölcsönjátékosként a mostani klubja “ősellenségénél”, a Borussia Dortmundnál. Az elmúlt 3 évben a Milan egyik meghatározó játékosa volt, bajnoki címet nyert a csapattal, több emlékezetes gólt szerzett, a leglátványosabbat az FC Barcelona ellen BL-mérkőzésen. A Rossonerik mostani csapatát nehéz hova tenni, de még mindig magasabban jegyzett társaságnak tartom, mint a jelenlegi Schalkét. Ilyen szempontból, hacsak nem a kihívás vonzotta, nehezen érthető a klubváltás. Ugyanakkor a szerencsétlen bajnoki rajt után kis szerencsével ugyan, de K.-P. Boateng jó játékának is köszönhetően megverték az addig 100%-os Bayer Leverkusent. Kezdetnek nem rossz.

A rosszfiú hazatért Németországba…

 

Kategória: Álomfoci-blog | A közvetlen link.

Kevin-Prince Boateng hazatért bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Visszajelzés: Jupp Heynckes is nevezett a DreamTeam-játékra! | Álomfoci

  2. Visszajelzés: Átigazolási hercehurca az utolsó pillanatokban | Álomfoci

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>