Sorsdöntő vb-selejtező előtt a magyar válogatott

Source: mlsz.hu via Gabor on Pinterest

 

Nem túlzás azt állítani, hogy a következő bő egy hét alatt eldől a nemzeti tizenegyünk sorsa. Versenyben maradunk-e a pótselejtezőt érő 2. hely megszerzéséért folytatott küzdelemben, előnyt szerzünk-e, vagy lemaradunk…

Az eddigi szereplésünk biztató, a pénteki meccshez kapcsolódó előjelek viszont nem túl kedvezőek. Az üres stadion azért reméljük, nem szegi kedvét a fiúknak, és még így is kettőzött erővel hajtanak majd. Mert csak a 3 pont jelenthet üdvözülést! (Figyelmükbe ajánlom a Lazio Stuttgart elleni Európa Liga visszavágóját.)

Nézem a keretet, és nagyon attól sem vagyok feldobva. Sok meglepetés ugyan nem éri az embert, Egervári egy kialakult kerettel vág neki a Románia és Törökország elleni selejtezőknek. Mégis. Én személy szerint sokallom a hazai bajnokságban edződött játékosok számát (12 a 24-ből, azaz pont a fele). Értem én az álláspontját, még azt se mondanám, hogy nem volt igaza egyik-másik futballistával kapcsolatban, akik miatt előzőleg fanyalogtam, de azt azért szögezzük le: a magyar élvonal nem lett jobb az elmúlt 1-2 évben, míg nagyszámú játékosunk rúgja a bőrt (vagy legalább koptatja a kispadot) magasabban jegyzett bajnokságokban.

Ha egy külföldinek megmutatom a listát, visszakérdez, a DVTK és a Haladás az NB1 élcsapatai? Hááát, nem éppen… Persze, megértem, hogy a Győrből vagy a Vidiből a sok idegenlégiós miatt nehéz magyar futballistát behívni, de én továbbra is azt vallom, valaki vagy emelkedjen ki nagyon a gyenge NB1-es színvonalból, vagy menjen külföldre, és ott bizonyítson. Nem vitatnám, hogy Rudolf válogatott szintű játékos, de az azért elkeserítő, hogy idegenlégiósként gyakorlatilag mindenütt megbukott, és jelenleg még idehaza sem rúgott egyetlen gólt sem. Ilyen feltételek mellett nálam nem lehetne kerettag!

Ennyi erővel be lehetett volna hívni Juhászt is, akinek a pályafutása szintén meglehetősen elszomorító módon alakult. A védelmünk bejáratott nevekből áll, de nagy baj, ha a két szélén mondjuk Varga és Halmosi révén középpályások kénytelenek védőt játszani. Varga a Bundesliga-sereghajtó Fürthben is védekező középpályást játszik, egyelőre nem nagyon tudta azonban felvenni a német bajnokság ritmusát. A Fürth legjobbja egyébként a balszélső középpályás Stieber, aki sajnos, most sérült, és ő posztjából adódóan Dzsudzsák miatt nem fér be a válogatottba. Jelenleg mindkettőjüknél jobb lenne a szintén sérült Huszti, aki viszont Egervárival akasztotta össze a bajszát.

Hajnal nem alapember a gyengélkedő Stuttgartban, Pintér legalább játszik a Zaragozában, amikor egészséges, sajnos, sokat sérült, és csapatával a bentmaradásért küzdenek. Dzsudzsák és Koman ugyan alapember a csapatában, de mindketten egy középcsapatban játszanak a nem túl magasan jegyzett orosz bajnokságban. Ennél talán mindketten többre hivatottak.

Szabics relatív sokat játszik, de szintén nem ő Peter Hyballa Sturm-tréner elsődleges választása, ha a csatárposzt szóba kerül. Szalai abszolút alapember Mainzban, de az idei naptári évben már messze jár a szeptember-októberi gólözönétől. Ahogy egy külön bejegyzésben is foglalkoztam vele, a mezőnyjátéka jelentősen javult, ám ennek úgy látszik, a gólérzékenysége látta kárát. Néha az az érzésem, hogy hiányzik belőle a ragadozó ösztön, ha csapattársai elhúznak a szélen, általában abból a támadásból, amit mélységbe visszalépve épp ő indított el, nem robban be a 16-oson belülre olyan elszántsággal, mintha mindenáron gólt akarna  szerezni. Rendszerint Ivanschitz mögüle előbb ér oda, hogy lecsapjon az ilyen labdákra. Lényegesen gólratörőbben kellene játszania… A Bundesligában és a címeres mezben is!

Összességében a cél minimum 4 pont a két meccsből. Idehaza muszáj nyerni, és a törököktől is el kellene hozni legalább egy pontot.

Egy hozzászólás a(z) “Sorsdöntő vb-selejtező előtt a magyar válogatott” bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük