Álomdöntő, amiről nem maradunk le

Korábban már fanyalogtam amiatt, hogy 4 éve nem láthattuk, mire ment volna az akkori spanyol válogatott és a brazil egymással, az előbbi ugyanis világcsúcsbeállító veretlenségi sorozata végén kikapott az USÁ-tól az elődöntőben. (Aztán a brazilok is majdnem megégtek Donovanékkel szemben, ám egy látványos hajrával behúzták a tornagyőzelmet.)

Spanyolország először, vagy Brazília zsinórban harmadszor? Ez lesz a nagy kérdés.

De van itt még más is! Mindkét válogatott számára ez a torna egy nagy főpróba a jövő évi vb előtt, amelyen mindkettő számára csak a világbajnoki cím az elfogadható. Minden más csalódás lenne. Márpedig a World Cupot csak az egyikük (vagy egy harmadik válogatott) csapatkapitánya emelheti magasba.

A hazaiak padján a két legutóbbi világbajnok csapatuk szövetségi kapitánya ül. Mi bajuk lehet. A Scolari-Parreira páros eddig nem is okozott csalódást. A selecao a torna egyetlen 100%-os csapata, és ha nem is mindig játszik látványosan – sőt vezetés után látványosan ráül az eredményre, azért meg vannak tömve rendesen sztárokkal, akik (közülük is főleg Neymar) egy-egy szép megmozdulásra bármikor képesek.

Hogy ennek mekkora jelentősége van, azt láthattuk a “semleges” meccseken is, amikor is a brazil közönség hangos tetszésnyilvánítással díjazta az esernyőket, a szép cseleket, a látványos mozdulatokat.

A spanyolok dominanciája azonban kikezdhetetlen. Összehasonlíthatjuk a két csapat mutatóit (igaz, Tahiti miatt a statisztikák kicsit torzítanak), és azt látjuk, hogy a spanyolok többet birtokolják a labdát, többet lőnek kapura, differenciáltabb a gólszerzőik sora, és ami meglepő (bár mindkét csapat elmondhatja magáról, hogy ez nem az erőssége), a spanyolok fejpárbajos mutatói is jobbak.

Nagy kérdés az is, mire megy Neymar a többnyire jövendőbeli csapattársaiból álló La Rojas ellen. Messze van már a 2011-es klubvilágbajnoki döntő, amikor is nagyon nem ment neki a Barca ellen.

Szerintem a fiatal brazil eddig a torna legjobbja, és valószínűleg megizzasztja majd a spanyolokat is, kiváltképp hogy vele szemben a spanyol védelem gyenge pontja (Arbeloa) lesz kénytelen felvenni a harcot. A spanyolok azonban csapatszinten egyértelműen jobbak. Sőt azt gondolom, az egy-az-egyben történő összehasonlításban is vernék a hazaiakat, akiket viszont segíthet a hazai pálya előnye.

Én bízom benne, hogy jó meccs lesz, holott mindkét csapat hajlamos arra, hogy elálmosítsa a játékot. Úgy hiszem, a kezdeti brazil nyomás után a spanyolok dominánsabbak lesznek és nyernek. (Ez legfeljebb csak akkor borulhat, ha a brazilok egyik-másik sztárja villan egy nagyot.)

Source: guardian.co.uk via Gabor on Pinterest

 

Érdekes, hogy del Bosque tizenegye továbbra is a Barcára és annak játékára épül elsősorban, az újdonsült domináns klub Bayern játékosa (Javi Martinez) csak epizódszereplő, a másik oldalon a Bayern-védelem alappillére Dante is csak kispados, míg az éppen Javi Martinez miatt a münchenieknél a kezdőből kiszorult Luiz Gustavo alapember Scolari csapatában. És bizony itt az is kiderült, ami Schweinsteiger mellett nem. Hogy bizony nagyon jól tud irányítani.

 

Egyébként, a honlap olvasói szavazásán a torna toronymagas favoritja a spanyol válogatott.

Egy hozzászólás a(z) “Álomdöntő, amiről nem maradunk le” bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük