jorginho bejegyzései

Pillanatnyi forma a legutóbbi meccsek tükrében – A-csoport


Kicsit ahhoz hasonlóan, ahogy a politikai közvéleménykutatások arra kíváncsiak, miként voksolnának a választópolgárok, ha most vasárnap kellene az urnához járulniuk, áttekintjük a résztvevő válogatottak jelenlegi formáját, egymás elleni esélyeit, esetleg legutóbb egymás ellen játszott mérkőzéseit, persze egy kis kitekintéssel is arra nézve, mi várható nem egészen fél év múlva…

Ha a múltat nézzük, akkor ez az egyik legerősebb csoport, mert Görögország, Csehország (mondjuk Csehszlovákia jogutódjaként) és Oroszország (a Szovjetunió utódállamaként) személyében 3 korábbi Eb-győztest köszönthetünk itt. Ráadásul az oroszok a legutóbb elődöntőig jutottak, a csehek pedig hagyományosan Eb-menőnek számítanak

Lengyelország-Görögország összecsapással kezdődik majd a 2012-es Európa-bajnokság. A két csapat legutóbbi mérkőzéseit tekintve a lengyelek rendelkeznek jobb mutatóval, igaz, a két évvel ezelőtti győzelmükre már nem nagyon építhetnek. Idén márciusban viszont idegenben voltak jók egy ikszre. A házigazda legutóbbi 5 meccséből két döntetlent, két győzelmet és egy vereséget hozott ki. A két iksz Dél-Korea, illetve Németország ellen igazi fegyverténynek számít, az olaszok elleni 2-0-s vereség, valamint a beloruszok és a mieink legyőzése viszont már többé-kevésbé papírforma. Aki látta a magyar válogatott elleni meccset, megállapíthatta, a lengyel csapat nem egy világverő együttes. Keretében az Arsenal hálóőre, valamint a dortmundi trió (Piszczek, Kuba, Lewandowski) számít nemzetközi szinten is jegyzett labdarúgónak, ezenkívül jónéhány kisebb Bundesliga- és francia csapatban játszó futballista teszi a keretet stabilabbá. Kijelenthetjük, hogy szinte csak ebből a csoportból van esélyük továbbjutni, de így is nagyon fel kell kötni a gatyát.

A görögök három éve is ott voltak az Eb-n, mondjuk címvédőként elég csúnyán leszerepeltek, de végső soron kijutottak a legutóbbi vb-re és most az Eb-re újra, csont nélkül, megnyerve a selejtezőcsoportjukat. Habár senki sem zárta szívébe a helléneket a kevésbé progresszív futballjuk miatt, azért az eredmények azt mutatják, hogy ez egy jó csapat. Érdekes, hogy novemberben játszottak két barátságos meccset: akkor még nem tudták, hogy az egyik csoportbeli ellenfelükkel, az oroszokkal, és a románokkal. Az előbbi elleni döntetlen még biztató is lehet, hiszen az oroszokat sokan az A-csoport legerősebb csapatának tartják, ám a románok – akik nagyjából a lengyelekhez hasonló játékerőt képviselnek – elleni vereség kijózanítóan hathatott, bár az is lehet, hogy egyszerűen csak leeresztett a csapat az év végére a sikeres selejtezők után… Ha jól kezdenek a házigazda ellen, lépéselőnybe kerülhetnek az első fordulóban az oroszok ellen esetleg alulmaradó csehekkel szemben, jöhet a kontrákra építő bekkelős foci, és ki tudja, ha a második meccs is megvan, akkor már borítékolható a továbbjutás… A 7 évvel ezelőtti kontinensbajnok csapatból még vannak páran a keretben (Szeitaridisz, Karagunisz, Katszuranisz, Hariszteasz stb.), amivel ugyan öregítik a csapatot (már ha fél év múlva is bizalmat kapnak), de emlékezhetünk, Portugáliában is a legidősebb kerettel nyerték meg a tornát.

Az oroszok továbbra is holland szakemberrel a kispadon (ezúttal a Zenit korábbi edzője Dick Advocaat személyében), képzett, gyors futballistákkal a keretben örülhetnek a sorsolás szeszélyének. Az tény, hogy az UEFA-koefficiens egy többé-kevésbé objektív mérőszám, amely alapján a második kalapba kerültek, ám a 3. és 4. kalapban is voltak – meggyőződésem szerint – erősebb csapatok (Portugália, Franciaország, Dánia), mégis sikerült mindegyiket elkerülni és talán a lehető leggyengébb összeállítású kvartettbe kerülni. Nyilván, a győzelmet itt sem adják majd ingyen, ám az oroszoknak vannak a legjobb kártyáik. A selejtezőcsoportjukat a kezdeti bizonytalankodás után simán nyerték, legjobb klubcsapataik (Zenit, CSZKA Moszkva), amelyek játékosaira a keret elsősorban épül, bejutottak a BL-ben a legjobb 16 közé, ezenkívül van néhány Angliában légióskodó sztárjuk is: Arsavin (Arsenal), Pavljucsenko (Tottenham), Biljaletgyinov (Everton). És ne feledkezzünk meg az egyik orosz milliárdos által pénzelt Chelsea-ből egy másik milliárdos által pénzelt Anzsiba „hazatérő” Zsirkovról sem. Összességében ezzel a kerettel a csoportelsőség szinte kötelező, a 8 között azonban csak bitangerős ellenfelet kaphat. Persze, ahogy már korábban is spekuláltunk, ha a B-csoportban a németek nyernének és mögöttük a hollandok végeznének a 2. helyen, akkor újra holland-orosz párosítás lenne az egyik negyeddöntő, és emlékszünk, hogy az előző Eb-n a torna addigi legjobb csapataként menetelő Oranje simán kikapott a „hollandos” focit játszó Szbornajától…

7 évvel ezelőtt a csehek közönségkedvenc csapattá nőtték ki magukat az Eb-n szellemes támadófocijuknak köszönhetően. Leoktatták a hollandokat, a németeket, a dánokat, de az elődöntőben ők is beleestek a „görög csapdába”. Pedig elég lett volna a 100%-os ziccereiknek pusztán a felét-negyedét kihasználni…
A mai keretben már nagy öregnek számít az akkori csapatban is húzóemberként játszó Cech, Rosicky, Baros fémjelezte trió, és ott volt azon az Eb-n Plasil és Hübschman is. Rajtuk kívül a többiek is többnyire idegenlégiósok, de a leverkusenes Michal Kadlecen kívül, akinek a papája 1996-ban EB-ezüstöt vitt haza, más nagyon nem igazán nemzetközi szinten jegyzett csapatban.
A csehek a spanyolok mögött végeztek 2. helyen a selejtezőcsoportban, aminél többet jóformán egyetlen válogatott sem várhat el magától, a pótselejtezőn pedig magabiztosan, oda-vissza verték – a Svájcot megelőző, és Angliát is oda-vissza döntetlenre kényszerítő – Montenegrót. Az ősz elején csúnyán eltángálták (4-0) a szintén házigazda és nézetünk szerint a lengyeleknél azért erősebb ukrán válogatottat, ami biztató lehet a csoportkörre nézve, ahol az oroszok mögött feltehetően nagy tülekedés lesz a másik továbbjutó helyért. Továbbjutás esetén a 8 között azonban már teljesen esélytelen a csapat, bárkit is kapjon a B-csoportból.

Sorsolás – bekövetkezett, amitől tartottunk, de még van remény


A sors néha tud furcsa dolgokat művelni, ezúttal azonban nem rakta helyre – nagyon nem is tehette – azt, amit a lebonyolítási rendszer hibája magában hordozott.

Egyenesen vérlázító, hogy létrejött egy olyan A-csoport, amelyből még egy jól felkészített magyar válogatottnak is lenne esélye továbbmenni.

A-csoport

Lengyelország, Görögország, Oroszország, Csehország

A szláv tesók körberöhögik egész Európát, hogy míg az európai sztárok egymást gyilkolják halomra, ők “strandfociznak” egyet a csoportkörben. A görögök reaktiválják Otto Rehagelt, mert újra az Eb-aranyra törhetnek. A fenti 4 csapatból egyébként csak a hellének voltak jelen a tavalyi vb-n és ők sem hagytak maradandó nyomot Afrikában… Ez mindent elmond az itt szereplő csapatok erejéről.

B-csoport

Hollandia, Dánia, Portugália, Németország

Itt aztán elszabadult a pokol. Ez a 4 csapat kivétel nélkül ott volt a vb-n, a németek és a hollandok a legjobb 4-ig is eljutottak. A portugálokat csak a későbbi világbajnok állította meg. Itt van a világranglista 2. és 3. helyezettje, és a portugáloknál talán a világ, de mindenképpen Európa legjobb labdarúgója. (Csak azért nem mind a 4 csapat csoportelsőként jutott ki, mert Dánia és Portugália történetesen egy selejtezőcsoportból érkezett.) Szégyen, hogy ez megtörténhetett!

C-csoport

Spanyolország, Olaszország, Írország, Horvátország

Csak halkan jegyezzük meg, hogy az UEFA rangsor első négy helyezettje – mely csapatoknak értelemszerűen külön csoportokba kellett volna kerülniük – a B (Hollandia, Németország) és a C (Spanyolország, Olaszország) jelű kvartettbe kerültek. Mellesleg ez a 4 csapat a FIFA-világranglista 4 legjobb európai szereplője is egyben. Még az a szerencse, hogy a 8 között a továbbjutóik nem egymással meccselnek majd. Az íreknek és a horvátoknak úgy tűnik, nem lesz sok sikerélményben részük, pedig az A-csoportból akármelyikük továbbmehetne, azért persze ne írjuk le őket. Az olaszok a legutóbbi (igaz, barátságos) találkozón legyőzték a címvédőt, úgyhogy a spanyoloknak fel kell kötniük a gatyát – mindjárt a nyitómeccsen. Márpedig a hangzatos nyitány a legutóbbi vb-tapasztalatokból kiindulva nem erősségük.

D-csoport

Anglia, Franciaország, Ukrajna, Svédország

Az angolok és a franciák dörzsölhetik a kezüket a csoportbeosztás láttán, ám a 8 között már bitangerős ellenfelek, a legutóbbi két világbajnok fogadja majd nagy valószínűséggel őket. A negyeddöntőbe jutást mondjuk csak ők ronthatják el, mert Ukrajnában és Svédországban nem látunk annyi átütő erőt. Persze, a jövő nyárig még összekaphatják magukat…

Megvannak a kalapok – a beosztás elgondolkodtató


Azt senki nem vonja kétségbe, hogy egy nagy tornán a házigazda automatikus résztvevő legyen. Igaz ugyan, kisebb résztvevői kör esetén az már gondot okozhat, ha két rendező ország van… mondjuk egy Eb-n.

2000-ben ezen még senki nem akadt ki, mert Hollandia és Belgium jó eséllyel selejtezőn is kijutott volna. 2008-ban azonban már nagy luxus volt Svájc és Ausztria részvétele, pedig az előbbi előtte és utána is vb-résztvevő volt. A hazai rendezésű tornán azonban mindkét válogatott gyönyörűen leszerepelt. S tették mindezt relatív könnyű csoportban, már ha Eb-vel kapcsolatban lehet ilyet állítani, ugyanis házigazdaként élvezték a kiemelt státuszt az első kalapba kerülve a sorsoláskor. (Láthattuk, a vb-n sem volt képes Dél-Afrika továbbmenni a kvartettjéből.) És valljuk be, a jelenlegi lengyel és ukrán válogatott még a pótselejtezőre sem ért volna oda egyetlen selejtező csoportban sem…

Értem én, hogy nem mutat jól a tv képernyőjén, ha üresek a lelátók – ilyentől Európában egyébként sem kell félni, kicsik a távolságok, jó a közlekedés és népes a pénzes közönség, amelyik hajlandó időt és energiát is áldozni csak azért, hogy saját csapatának a helyszínen szoríthasson. Ennek ellenére tovább dívik a házigazdák kiemelése. Mindez csak azért zavar engem és valószínűleg sok futballrajongót, mert ha vetünk egy pillantást az UEFA ranglistájára, kiderül: Lengyelország és Ukrajna a két leggyengébb résztvevő az Eb-mezőnyében – jelenleg mindkettőt előzzük még mi magyarok is. Persze a ranglista torzít, mert az UEFA a tétmeccsek eredményei alapján számol, ilyenből meg az elmúlt két évben nem jutott egyik válogatottnak sem (ja, kérem, tetszettek volna kijutni a vb-re), ugyanakkor a FIFA világranglistája semmivel sem fest jobb képet, pedig ott legalább – mégha alacsonyabb szorzóval is, de – szerepet kapnak a barátságos meccsek is. Persze, mitől lenne jobb e két válogatott megítélése, amikor a lengyelek idén 6 meccset nyertek 4 döntetlen és 4 vereség mellett (a győzelmek közül egyedül Argentína legyőzése számíthatna fegyverténynek, már ha nem a C-válogatott ellen érték volna el), az ukránok pedig még ennél is rosszabb mérleggel rendelkeznek.

Nyilván nem az Eb-n való részvételi jogukat szeretném a fentiekkel elvitatni, pusztán arra utalok, mennyire igazságtalan, hogy ez a két válogatott az első kalapba került, miközben a világranglista 3. németek a második kalapba szorultak. Ez akkor lenne különösen fájdalmas, ha mondjuk egy csoportba kerülnének a spanyolokkal, a “szomszédos” csoportba pedig a hollandok kerülnének, mert ez azt jelentené, hogy a világ 3 legjobb csapata, akik közül a legnagyobb valószínűséggel a jövő évi Európa-bajnok is kikerülhet, idő előtt csap össze és üti el egymást a 4 közé jutás lehetőségétől. Nem akarok célozgatni, de láttunk már ilyet: 1954-ben. Az Aranycsapat felőrölte erejét a világ, rajta kívül két legjobb csapata ellen (Brazília, Uruguay) és megtörten érkezett a döntőbe a papíron sokkal gyengébb nyugatnémetek ellen. Azaz, nem állja meg a helyét az az állítás sem, hogy a legjobbak idő előtti csatájából győztesen kikerülő csapat majd megérdemelten nyeri meg a tornát…

Arról már nem is beszélve, hogy létrejöhet egy olyan bitangerős kvartett, amelyben Spanyolország és Németország mellett Portugália és Franciaország lenne még ott. Hol van ez egy súlycsoportban, az e mellett simán elképzelhető Ukrajna, Oroszország, Görögország, Írország négyestől. Pedig, ahogy az előbbiből két jó csapat kiesne, úgy ebből a “gyenge” válogatásból kettő továbbmenne…

Reméljük, Fortuna majd kissé kiegyenlíti mindazt, amit az UEFA igazságtalanul porciózott!

A kalapok:

1. kalap
Lengyelország, Ukrajna, Spanyolország, Hollandia

2. kalap
Németország, Olaszország, Anglia, Oroszország

3. kalap
Horvátország, Görögország, Portugália, Svédország

4. kalap
Dánia, Csehország, Franciaország, Írország

Oktatás magas fokon

Portugália – Bosznia-Hercegovina 6-2

A luzitánok gyakorlatilag szétszedték a bosnyákokat, igaz, a nagy arányú különbség azt követően alakult ki, hogy a vendégek 10 emberre fogyatkoztak.
Paulo Bento csapata semmit sem bízott a véletlenre és nekiment ellenfelének mindjárt az első pillanatokban. A rendkívül gyorsan és látványosan játszó portugálok két bombasztikus lövéssel már a 24. percben kétgólos előnyre tettek szert. Előbb Ronaldo rúgta meg a szokásos védhetetlen szabadrúgásgólját kb. 30 méterről (mondjuk Begovic kapus nem a legjobban helyezkedett), aztán Nani ragasztott Puskás-díj gyanús lövést a felső sarokba szinte ugyanonnan, ahonnan korábban Ronaldo. Időnkénti ellencsapásokkal azért a bosnyákok is riogattak, pl. Dzeko felsőléces fejesével, majd a félidő vége előtt Misimovic szépített 11-esből. Ezt megelőzően ugyanis Coentrao kezezett. Nehéz megítélni, hogy jogos volt-e vagy sem a 11-es, mivel előtte Lulic kissé megtolta a levegőben. Persze a Real-védő alaposan rájátszott és a levegőbe dobva kezeit összeesett – és éppen az indokolatlanul az égbe szökő karja érhetett hozzá a labdához – bár ez sem egyértelmű. Éppenséggel meg lehetett adni, de az adott szituációban nem kis bátorság kellett ehhez Wolfgang Stark részéről.
A fordulást követően az 53. percben aztán újra kettőre nőtt a különbség, ahogy C. Ronaldót leindították és ő klasszisához méltóan góllal fejezte be a támadást. Az akció elején ráadásul Lulic csúnyán rácsúszott egy portugál lábra, mivel a támadást ezzel azonban megakasztani nem tudta, a játékvezető helyesen előnyszabályt alkalmazott, utólag azonban sárga lappal büntette a kemény belépőt. A reklamáló középpályás ráadásul kiharcolt magának egy második sárgalapot is és ezzel mehetett az öltözőbe.
Érdekes módon mégis a bosnyákok szereztek újabb gólt egy beívelés utáni kavarodásból, a gólszerző Spahic egyébként lesen volt, amikor a labdát kapta, így a portugálok a második góljukat illetően is számon kérhetik a játékvezetőt.
Habár a bosnyákok szinte a teljes második félidőt emberhátrányban játszották, a labdatartás az egész meccsre kivetítve meglehetősen kiegyenlített erőviszonyokat mutatott, ugyanakkor a portugálok, ha náluk volt a labda nagyon gyorsan játszottak előre. A lassan elfáradó vendégek mellett a meccs hajrájában könnyen húztak el a villámléptű pirosmezesek. Postiga ennek köszönhetően duplázhatott, előbb Ruben Micael forintos labdáját a kapuba vágva, utána pedig Ronaldo zsenális beadását a felső sarokba bólintva. A csereként beálló Ruben egyébként maga is szerezhetett volna egy gólt, amikor egyedül vezette Begovicra a labdát. Alányesése azonban centikkel, de elkerülte a kaput.
Postiga a duplája után elégedetten hagyhatta el a pályát, a padon örömünnepben tobzódó csapattársak mellett csak egy savanyú arc volt, Hugo Almeidáé, aki nem igazán gratulált kollégájának/riválisának…
Korábban, még Postiga második gólja előtt Miguel Veloso mutatta be, hogy a csapatban van nagyon jó ballábas szabadrúgáslövő is és gyönyörűen tekert a kapu bal sarkába.

A bosnyákok átkozhatják a sorsolásukat, mert bármelyik másik ellenféllel szemben több esélyük lett volna. Portugália pedig bizonyította, hogy Real-, Chelsea-, Manchester United-játékosokkal megtűzdelt csapatával komolyan kell majd számolni az Eb-n, már feltéve, ha így játszanak, ahogy az Estadio da Luzban…

A cseheknek egy kapura lövés is elég volt

Montenegro – Csehország 0-1

Idegenben is nyert a cseh válogatott, így a 4 párosításból egyedüliként kettős győzelemmel jutott ki az Európa-bajnokságra. Összességében ez a mérkőzés is kiegyenlített játékot hozott, bár a “feketehegyiek” aktívabbak voltak Petr Czech kapuja előtt, mint Rosickyék a fehérvári Bozovic portáján. Mindezzel együtt az Eb-menő csehek ezúttal is hihetetlen hatékonyak voltak a durván és sokat szabálytalankodó montenegroiak ellen, lévén, hogy egyetlen kapura menő lövésükből szereztek – győztes – gólt

Az írek is – nem volt vitás

Írország – Észtország 1-1 (Öszessítésben 5-1)

A kényszerű kiállítások miatt is felforgatott észt válogatott becsületből elhozott egy pontot a pénteki összeállításhoz képest nem sokat változott ír válogatott ellen. A mérkőzés statisztikája alapján ezúttal nem volt akkora különbség a két válogatott között (kiegyenlített labdatartási és kapuralövési arány), amelynek azonban a sok elkövetett észt szabálytalanság volt az ára. Ezúttal azonban megúszták kiállítás nélkül.

Trappatoni, az ír szövetségi kapitány sokat megélt edző, akinek azért a rendelkezésére is áll egynéhány jó adottságokkal rendelkező futballista. Mindezek ellenére az ír válogatott sok egyéb csapat kívánságlistáján szerepel majd a december 2-i sorsolás előtt.

Horvátország bebiztosította

Horvátország – Törökország 0-0 (összesítésben 3-0)

A horvátok kinti magabiztos előnyüket megőrizve érték el az Eb 16 csapatos döntőjét. A mérkőzés hasonló képet mutatott, mint az odavágó: a törököknél volt többet a labda, de helyzetig a nagyon stabilan és mélyen védekező horvátok ellen nem igazán tudtak kialakítani, akik az ellencsapásokból még így is többet veszélyzetették az ellenfél kapuját.

Bilic a 98-as csapathoz hasonló játékot játszat a mostani válogatottal és bár a nagy világsztárok (mint pl. akkoriban Boban, Suker) hiányoznak a jelenlegi keretből, azért a sok tehetséges játékos meglehetősen egységes csapattá érett össze. Ráadásul, most az Eb-ig még van közel egy évük tovább csiszolódni.

Előny a cseheknél

Csehország-Montenegro 2-0

Sivok 92. percben szerzett találatával nagymértékben megnőtt a cseh válogatott esélye a továbbjutásra. A csehek az enyhe mezőnybeli fölényüket magazbiztos győzelemre tudták váltani. Vucsinicsék nagy lehetőséget szalasztottak el a hosszabbítás perceiben bekapott második góllal, de azért még így sem reménytelen a helyzetük. A visszavágó mindenesetre izgalmasnak ígérkezik.

Az írek is kint vannak az Eb-n!

Észtország-Írország 0-4

Szegény észtek csúnyán beleszaladtak a késbe hazai pályán. Két kiállítás és négygólos zakó, kicsit a mi 97-es vb-pótselejtezőnkre emlékeztet. Nekik az írországi visszavágón tényleg csak a becsületükért hajtás maradhat a cél. A továbbjutás eldőlt. Az íreknek bejött a sorsolás, amelyen most már úgy tűnik, tény, a leggyengébb ellenfelet kapták. Le a kalappal az észtek eddigi szereplése előtt, de azért bízunk benne, a magyar nemzeti 11 a vb-selejtezőkön behúzza a 6 pontot velük szemben…
Az írek 1988 után jutottak ki újra az Európa-bajnokságra!!! (ebből lehet erőt meríteni nekünk magyaroknak is, mégha nekik azért egy-két vb-részvétel időközben azért összejött.)

Bosznia-Hercegovina – Portugália 0-0

Gólnélküli döntetlennel ért véget a talán legizgalmasabbnak várt pótselejtező. Ez az eredmény és talán a mutatott játék képe is Portugáliának kedvez, ám egy 1-1-es döntetlen a Fény stadionjában a luzitánoknak hozná el a sötétséget.

Az elején látszott, mindkét csapat tart egy kicsit a másiktól, és főleg azok világklasszis góllövőitől, ezért mindkét csapat ott szűkítette a területet, ahol csak tudta. Emiatt gyakran grundfoci-jellegű játék bontakozott ki, értelemszerűen C. Ronaldo és Dzeko ebben annyira nem jeleskedett. Azért fokozatosan némi összjáték is kibontakozott, főleg az egyénileg egyértelműen képzettebb portugálok részéről, akik több kapuralövései lehetőséget is kialakítottak. A hazaiak idegesen, sok hibával játszottak és csak egyéni játékkal operáltak a bátrabbjaik, főként Misimovic, akivel a portugál védők csak nehezen bírtak el. Dzeko egyetlen csatárként egyértelműen azt a feladatot kapta, hogy kímélje az erejét és várjon a megfelelő pillanatra, amikor lecsaphat…

A második félidőre némiképp felpörgött a meccs, köszönhetően a cseréknek, a portugáloknál a halvány Postiga helyére H. Almeida jött be, a bosnyákok pedig átálltak a kétcsatáros játékra, Ibisevicet is a pályára küldvén.

Előzetesen említettük a közvetítés alapján jogos portugál kritikát, a pálya gyepének alkalmasságát illetően. C. Ronaldónak sikerült is csúnyán mellé durrantani 14 méterről, miután Nani elegáns sarkazással tálalt elé, de az az igazság, hogy talán ennek köszönhetik, megúszták vereség nélkül, mert Ibisevic két ordító gólhelyzetben is nagyot hibázott, a labda ugyanis felpattant a rúgás előtt egy göröngyön… Így a rossz pálya a hazaiakat sújtotta inkább.