Michal Bilek már május 14-én megadta 24 fős keretét:
kapusok: Petr Čech (Chelsea FC), Jan Laštůvka (FC Dnipro Dnipropetrovsk), Jaroslav Drobný (Hamburger SV), Tomáš Grigar (FK Teplice)
védők: Roman Hubník (Hertha BSC Berlin), Michal Kadlec (Bayer 04 Leverkusen), Tomáš Sivok (Beşiktaş JK), Daniel Pudil (AC Cesena), David Limberský (FC Viktoria Plzeň), František Rajtoral (FC Viktoria Plzeň), Theo Gebre Selassie (FC Slovan Liberec), Marek Suchý (FC Spartak Moskva)
középpályások: Tomáš Rosický (Arsenal FC), Petr Jiráček (VfL Wolfsburg), Daniel Kolář (FC Viktoria Plzeň), Václav Pilař (FC Viktoria Plzeň), Jan Rezek (Anorthosis Famagusta FC), Jaroslav Plašil (FC Girondins de Bordeaux), Milan Petržela (FC Viktoria Plzeň), Tomáš Hübschman (FC Shakhtar Donetsk)
csatárok: Milan Baroš (Galatasaray AŞ), Tomáš Pekhart (1. FC Nürnberg), David Lafata (FK Jablonec), Tomáš Necid (PFC CSKA Moskva)
Amint látható, 4 kapus is szerepelt ezen a listán és csak egy név kerül kihúzásra, így a mezőnyjátékosoknak már sok izgulnivalójuk úgymond nem volt. A 4. kapus (Grigar) is csak bztonsági tartaléknak lett megnevezve, arra az esetre, ha a 2. számú hálóőr Drobny kisebb sérülése nem jönne rendbe. Hasonló okból vasárnap egy újabb név került elő: a válogatottban eddig még nem szerepelt Vladimir Darida, aki a kisebb izomsérüléssel bajlódó Rosickyt helyettesítené.
Az arsenalos irányító kiesése nagy vérveszteség lenne a cseh válogatott számára, ám a kapitány is és maga a játékos is megnyugtatott mindenkit, semmi gond, pár nap és edzésbe áll. Darida behívása csak egy óvintézkedés.
A BL-győztes Petr Czech szerdán csatlakozik az ausztriai edzőtáborban a csapathoz, amely felkészülés gyanánt például a magyar válogatottal is összecsap az Eb előtt. Másik ellenfele Izrael lesz.
Roy Hodgson a hétvégi zárófordulóval letudta kötelességeit a WBA-nál és a héten már a válogatottra koncentrálta minden figyelmét, amelynek gyümölcseként megszületett az Eb-re készülő keret, ahogy ő maga is bevallotta, “nehéz szülés” volt:
kapusok: Joe Hart (Manchester City FC), Robert Green (West Ham United FC), John Ruddy (Norwich City FC)
védők: Leighton Baines (Everton FC), Gary Cahill (Chelsea FC), Ashley Cole (Chelsea FC), Glen Johnson (Liverpool FC), Phil Jones (Manchester United FC), Joleon Lescott (Manchester City FC), John Terry (Chelsea FC)
középpályások: Gareth Barry (Manchester City FC), Stewart Downing (Liverpool FC), Steven Gerrard (Liverpool FC), Frank Lampard (Chelsea FC), James Milner (Manchester City FC), Alex Oxlade-Chamberlain (Arsenal FC), Scott Parker (Tottenham Hotspur FC), Theo Walcott (Arsenal FC), Ashley Young (Manchester United FC)
csatárok: Andy Carroll (Liverpool FC), Jermain Defoe (Tottenham Hotspur FC), Wayne Rooney (Manchester United FC)*, Daniel Welbeck (Manchester United FC)
Mint ismeretes, Fabio Capello szövetségi kapitány az év elején lemondott, miután a John Terry rasszista megjegyzése körül kipattant botrány során a szövetség elvette a Chelsea-játékostól a válogatott csapatkapitányi címét, amit az olasz mester a szakmai munkájába történő durva beavatkozásnak tartott.
Talán kicsit vihar volt az egész ügy egy pohár vízben (nem a rasszista megjegyzést akarom ezzel elbagatellizálni, bár azt tudomásul kell venni, hogy a pályán a meccs hevében igenis elhangzanak olyan szavak, amelyeket a pályán kívül, a magánéletben senki sem gondolna komolyan), hiszen Terry ugyanúgy válogatott kerettag maradt és valószínűleg ugyanannyi szava lesz ezután is mind az öltözőben, mind a pályán, mint ahogy az újdonsült csk-nak (Gerrardnak) is volt korábban elegendő tekintélye (ami ezáltal nem nőtt meg), miközben azonban az angol válogatott elveszítette története – hangsúlyozottan csak statisztikai értelemben vett – legeredményesebb edzőjét.
Persze, Capellónak is főhetne a feje a sérülés miatt kiesők miatt (Walker, Wilkshire, Smalling), és végül Hodgson nem vette figyelembe Rio Ferdinandot, ami egyrészt az ő tapasztalatával érthetetlen, másfelől logikus lépés, ha belátjuk, belső védő posztra van elég minőségi alternatívája a kapitánynak.
Az utolsó, szinte tét nélküli Eb-selejtezőn buta módon összeszedett piros lapja miatt a franciák és a svédek ellen hiányozni fog Wayne Rooney, ami ha belegondolunk, hogy a legeredményesebb angol játékosok közül Bent nem kapott meghívót, a ManU-csatára pedig az első két meccsen nem játszhat, komoly gondokat okozhat a támadójátékban. Főként, ha visszagondolunk arra, mennyire gólszegények voltak a háromoroszlánosok a vb-n…
A dán kapitány kollégáival ellentétben nem egy bővebb keretet jelölt ki, amelyből a későbbiek során kihúz majd neveket, hanem egy 20 fős listát készített, amely az ígéretek szerint legkésőbb május 24-én kiegészül 23-asra. Igaz, ettől függetlenül a kereten felül további 3 játékos (Anders Lindegaard, Jannik Vestergaard, Nicklas Pedersen) is meghívót kapott az edzőtáborba, ám a mester még meg kívánja várni a dán bajnokság hétvégi és jövő szerdai zárófordulóit.
A keret:
kapusok: Thomas Sørensen (Stoke City FC), Stephan Andersen (Évian Thonon Gaillard FC)
védők: Lars Jacobsen (FC København), Daniel Wass (Évian Thonon Gaillard FC), Daniel Agger (Liverpool FC), Simon Kjær (AS Roma), Andreas Bjelland (FC Nordsjælland), Simon Poulsen (AZ Alkmaar)
középpályások: Christian Poulsen (Évian Thonon Gaillard FC), Jakob Poulsen (FC Midtjylland), William Kvist (1. FC Nürnberg), Niki Zimling (Club Brugge KV), Thomas Kahlenberg (Évian Thonon Gaillard FC), Christian Eriksen (AFC Ajax), Michael Silberbauer (BSC Young Boys), Lasse Schøne (NEC Nijmegen)
csatárok: Dennis Rommedahl (Brøndby IF), Nicklas Bendtner (Sunderland AFC), Michael Krohn-Dehli (Brøndby IF), Tobias Mikkelsen (FC Nordsjælland)
Azt is mondhatnánk kis túlzással, hogy ennél a keretnél a magyar válogatott is érdekesebb névsort tud felmutatni, ne feledjük azonban, hogy a sötét lovak mindig veszélyesek, mert ismeretlenek is kiszámíthatatlanok, ráadásul ez a társaság a portugálokat megelőzve lett csoportelső a selejtezők során. A portugálokkal az Eb-n is biztosan találkoznak, mert velük együtt a halálcsoportba kerültek – a németek és a hollandok mellett.
Poulsenék Brazília és Ausztrália – azaz két, Európán kívüli ütős válogatottal mérkőznek meg a torna előtt. Ilyen erős csoportra csak ilyen ellenfelekkel lehet készülni…
Habár a Guardiola-csapatnak nem jött össze a Bajnokok Ligája és a spanyol bajnoki címvédés (a Copa del Rey azért még remélhetőleg sikerül!), az FC Barcelona mégis felkerült Európa trónjára. Igaz, “csak” a teremfoci csapata révén.
Április végén az UEFA Futsal Cup (a teremlabdarúgás BL-je) döntőjét egyébként Barcelonában rendezték és a “házigazda” nem volt túl szívélyes vendéglátó:
A futsal ugyan többnyire csak a figyelmünk perifériáján jelenik meg, mégis – ahogy azt majd hamarosan egy elemzésben bővebben kifejtjük – érdemes vele foglalkozni, Guardiola ugyanis számos, a futsalból átvett elemmel kísérletezett progresszív futballjában az elmúlt idény során. (Csak elöljáróban: a kevésbé sikeres szezonért a felelősséget nem ebben az irányvonalban kéretik keresni 🙂
Zlatan 32 meccsen rúgott 28 góljával olasz gólkirály lett. Rajta nem fog múlni...
Eric Hamrén szövetségi kapitány már nem hiteget játékosokat egy bővebb kerettel. Ő megadta az Eb-re nevezendő 23 fős keretét.
Elmander a remények szerint felépül sérüléséből, Guidettinek viszont nincs ilyen szerencséje. Helyére a Werder-támadó Markus Rosenberg tér vissza 3 év kihagyás után a nemzeti csapatba.
Habár fel-felbukkan egy-két fiatalabb játékos neve, a mezőnyt nagyobbrészt rutinos rókák alkotják majd. És nem mellesleg feltehetően a kezdő is tapasztaltabb játékosokra épül. Meglehet, a svéd válogatotté lesz a legidősebb keret a tornán. De hát tudjuk, 2004-ben az “öregfiúkból” álló hellén válogatott szerezte meg az aranyat.
Személy szerint minden elismerésem a 4. Eb-jére készülő Mellbergé, vagy a 3. kontinensviadalára készülő A. Svenssoné, Isaaksoné, Ibrahimovicé, Källströmé és Wilhelmssoné, ám azért vegyük tudomásul, többségük már rég túl van a saját zenitjén. (Mondjuk halkan hozzáteszem, szerintem pl. Zidane sokkal nagyobbat focizott utolsó fellépésén, a 2006-os vb-n, mint a megnyert 1998-ason. És azért a 33. évében járó Wilhelmsson gyorsaságával még most sem sok fiatalabb futballista tudja felvenni a versenyt…)
Lássuk a keretet:
kapusok: Andreas Isaksson (PSV Eindhoven), Johan Wiland (FC København), Pär Hansson (Helsingborgs IF)
védők: Mikael Antonsson (Bologna FC), Andreas Granqvist (Genoa CFC), Olof Mellberg (Olympiacos FC), Jonas Olsson (West Bromwich Albion FC), Martin Olsson (Blackburn Rovers FC), Behrang Safari (RSC Anderlecht), Mikael Lustig (Celtic FC)
középpályások: Emir Bajrami (FC Twente), Rasmus Elm (AZ Alkmaar), Samuel Holmén (İstanbul BB SK), Kim Källström (Olympique Lyonnais), Sebastian Larsson (Sunderland AFC), Anders Svensson (IF Elfsborg), Pontus Wernbloom (PFC CSKA Moskva), Christian Wilhelmsson (Al-Hilal FC)
csatárok: Johan Elmander (Galatasaray AŞ), Tobias Hysén (IFK Göteborg), Zlatan Ibrahimović (AC Milan), Markus Rosenberg (SV Werder Bremen), Ola Toivonen (PSV Eindhoven)
Az orosz válogatott szövetségi kapitánya is kihirdetette bővebb (26 fős) keretét:
kapusok: Igor Akinfejev (PFC CSKA Moskva), Vjacseszlav Malafejev (FC Zenit St Petersburg), Anton Sunyin (FC Dinamo Moskva)
védők: Alekszandr Anyukov (FC Zenit St Petersburg), Alekszej Berezuckij (PFC CSKA Moskva), Vaszilij Berezuckij (PFC CSKA Moskva), Szergej Ignasevics (PFC CSKA Moskva), Vlagyimir Granat (FC Dinamo Moskva), Jurij Zsirkov (FC Anzhi Makhachkala), Dimitrij Kombarov (FC Spartak Moskva), Roman Saronov (FC Rubin Kazan), Roman Siskin (FC Lokomotiv Moskva)
középpályások: Igor Gyenyiszov (FC Zenit St Petersburg), Konsztantyin Zirjanov (FC Zenit St Petersburg), Roman Sirokov (FC Zenit St Petersburg), Gyenyisz Glusakov (FC Lokomotiv Moskva), Magomed Ozdojev (FC Lokomotiv Moskva), Igor Semsov (FC Dinamo Moskva), Marat Izmajlov (Sporting Clube de Portugal), Alan Dzagojev (PFC CSKA Moskva)
csatárok: Andrej Arsavin (FC Zenit St Petersburg), Alekszandr Kerzsakov (FC Zenit St Petersburg), Artem Dzjuba (FC Spartak Moskva), Alekszandr Kokorin (FC Dinamo Moskva), Roman Pavljucsenko (FC Lokomotiv Moskva), Pavel Pogrebnyak (Fulham FC)
Ebben a keretben 12-en szerepelnek a négy évvel ezelőtti Eb-bronzérmes társaságból, és hozzá kell még tenni, hogy akkoriban nem csak ott lett volna, hanem valószínűleg kezdő is Gyeniszov és Pogrebnyak, ám sérülés miatt nem utazhattak el a csapattal. Mindez azt jelenti, hogy a társaság összeszokottabb és érettebb – azaz jobb. Ahogy már korábbi bejegyzésben is utaltam rá, a keret nagy része vagy jelenlegi, vagy volt Zenit-játékos, nem kevesen vannak, akikekkel Advocaat, annak idején (2008-ban) még a Zenit edzőjeként megnyerte az UEFA-kupát. A Szbornaja korábbi szövetségi kapitánya is holland volt (Guus Hiddink) – azaz kétség sem lehet afelől, milyen iskolát képvisel a játéka.
A 2008-as Eb-n csak az Európa-bajnok spanyolok voltak jobbak (kétszer is, a csoportban és az elődöntőben) az oroszoknál, akik például az addig a torna legjobb csapataként menetelő hollandokat is lemosták. (Az összefüggések felismerése kapcsán bólogathatunk. Igen. Nem véletlenül…)
Szerintem az orosz válogatott az A-csoport toronymagas esélyese – persze azért nem lesz sétagalopp a csoportkör. Utána pedig reménytelennek tűnő ellenfelek jöhetnek: Németország, Hollandia, esetleg Portugália. A hollandok azonban ezúttal is beleszaladhatnak az orosz késbe, de akár a németeket vesszük, akár a portugálokat (vagy ki tudja, a dánokat), ez a sokat próbált, a Zenit és a CSZKA révén komoly Bajnokok Ligája tapasztalattal rendelkező játékosokból álló társaság képes lehet a meglepetésre, és a 4 között már nehéz lesz megállítani őket, ha egyszer beindulnak.
Ha azt a látványos, gyors támadófutballt látjuk tőlük, mint az előző Eb-n, akkor sok örömteli percet szereznek majd minden igaz focirajongónak.
Jelzi az orosz bajnokság erejét, hogy mindössze 2 nem Oroszországban játszó futballista kapott meghívót. Dzsudzsák Balázs talán mégsem olyan rossz helyre igazolt 🙂 Számomra az azonban kissé meglepő volt, hogy az ősszel még Everton-játékos Biljaletgyinov, aki hosszú évek óta stabil válogatott kerettag, ezúttal nem kapott behívót, pedig tavaszra hazaigazolva a Szpartak Moszkvához végül BL-selejtezős helyen végzett csapatával…
A kontinensviadal előtt már belecsapnak a lecsóba, igazi nagy ellenfelekkel készülnek a tornára (Uruguay, Olaszország) és Litvánia ellen a támadófocijukat is gyakorolhatják, anélkül hogy túl sokat elárulnának magukról. Ez a felkészülési terv egyébként alátámasztja a fenti eszmefuttatásomat is: Oroszország nem epizódszereplőnek készül az Európa-bajnokságra!
Külön hír még, hogy Dick Advocaat szövetségi kapitány a torna után elhagyja eddigi posztját és a PSV kispadjára cseréli.
A német kupadöntő gyakorlatilag a német El Clásicó formájában a bajnokcsapat Borussia Dortmund és a Bundesliga ezüstérmese, a Bayern München között zajlott. Az Eb szempontjából a jelentősége? 5 Európa-bajnoki résztvevő válogatott 18 játékosa lépett pályára! Többségük ráadásul aranyra is esélyes nemzeti tizenegyből.
Korábban latolgattuk a német védelem összeállítását, úgy tűnik, e meccs alapján nehéz lesz jó döntést hozni. Badstuber és Boateng mélyen tudása alatt játszott, a védelem bizonytalankodásait követően egy idő után még Neuer korábbi magabiztossága is megingott (az 5. dortmundi gólban pl. vaskosan benne volt – igaz, a többiről nem tehetett). Lahmra – a Bayernből talán az egyetlen jó teljesítményt nyújtó játékosra – nem lehetett panasz, mint ahogy a másik oldalon Hummels is a szokásos módon, jól oldotta meg feladatát. Schmelzer azonban nem bírt Robbennel, és akkor is, amikor a Dortmundnak kedvező eredmény miatt visszább húzódhattak a sárga-feketék, leszűkítve ezáltal a holland középpályás előtt a területet, a beadások és a bajor támadások zöme Schmelzer oldaláról érkezett. (Mondjuk Robbennel sok mindenkinek meggyűlt már a baja – spanyoloknak és a braziloknak is – de ez nem mentség, kiváltképp, hogy a német és a holland válogatott már a csoportkörben találkozik egymással.)
Schweinsteiger, Müller fényévekre a világbajnokságon mutatott formájától, persze még mindkettő bizonyíthat a BL-döntőn… Kroos pedig gyakorlatilag, mintha a pályán sem lett volna. Gomez veszélyesen játszott, de gólt, ami éppenséggel egy csatárt – és őt magát is elég gyakran – minősít, nem rúgott. Azért kiharcolt egy tizenegyest és “szétfejelte” labdával a felsőlécet is egyszer. A kupagyőzelemhez azért kellettek volna a tőle megszokott gólok. Igaz, a társai nem kényeztették el labdákkal…
Bender nem töltött elég időt a pályán, Gündogan néha villant, de azért sok hibával játszott, Götze pályára sem lépett. Ezek után megkérdezhető: Herr Löw, ez a parádésan futballozó Kevin Grosskreutz miért nincs ott a keretben?! Mert volt egy-két gyengébb meccse a válogatottban? Sokakkal összehasonlítva és látva a mai, de a Dortmundban egyébként is megszokott formáját, nagy hiba őt otthon hagyni!!!
Térjünk azonban át más nemzetek játékosaira! Robbent már említettük, a szokásos agilis játékát hozta, ám ezúttal nem tudott sokat hozzátenni a csapata sikeréhez, pedig -vagy éppen ezért 🙂 – gyakran önzetlenül és remek labdákkal szolgálta ki a többieket. Ribéry 75 percig minősíthetetlen teljesítményt nyújtott. Akkor villant egy nagyot és gyönyörű cselek után vágott egy gólt, amit követően kicsit össze is kapta magát. Ennél azért jóval többet tud ő és szükség is lesz látványos formajavulásra, ha helyt akar állni a BL-döntőben és az Eb-n.
És akkor jöjjön a dicshimnusz! Hamarosan egyébként is jelentkezem egy bejegyzéssel a lengyel válogatottról, ám már itt leszögezhetjük: a dortmundi trió szenzációs formában van és rájuk alapozhatják a házigazda vérmes reményeit. Lewandowski 3 gólt szerzett, Kuba 2 gólpasszt adott és egy tizenegyest is kiharcolt (amiből szintén gól született). Piszczek pedig egész egyszerűen csak remekül játszott, rengetegszer kivette a részét a támadásokból is jobb hátvéd létére és nem kevés köze lehetett ahhoz, hogy Ribéry halvány volt. (A francia a gólját is úgy szerezte, hogy átment a másik oldalra…)
A horvát Perisic csak taktikai cserének jött be, így sokat nem mondhatunk el róla.
Ha egyszer majd az általunk a fenti kritika ellenére is nagyra becsült Joachim Löw elbúcsúzik a válogatottól, akkor jelen állás szerint a legalkalmasabb jelölt a helyére Jürgen Klopp lenne. Fantasztikus, amit ez a tréner tud! (Lehet, hogy Abramovics is a zsebébe nyúl, hogy ugyan beszélgessen el egy kicsit Di Matteóval, mert a Borussia az idei szezonban harmadjára verte el a Bayernt.) Heynckes pedig lehet, hogy úgy jár, mint 14 éve Madridban és BL-győzelem ellenére is útilaput kötnek a talpára?
Még egy kiegészítő gondolat: korábban felvetődött a Real-Barca meccsek sokasága és a nagy tét miatt olykor elszabadult indulatok kapcsán, hogy nem szerencsés mindez a spanyol válogatott számára, hisz ott többnyire e két csapat játékosai játszanak együtt. Ugyanez talán elmondható a Nationalelfre nézve is. Ott is a két német sztárcsapat delegálja a legtöbb játékost és bizony voltak heves viták, durva belépők olyan játékosok között, akik hamarosan egyazon célért küzdenek majd. Bár ahogy Béla Réthy, a ZDF-riportere megjegyezte: “mindez hozzátartozik a futballhoz…”
védők: Vedran Ćorluka (Tottenham Hotspur FC, on loan at Bayer 04 Leverkusen), Josip Šimunić (GNK Dinamo Zagreb), Gordon Schildenfeld (Eintracht Frankfurt), Darijo Srna (FC Shakhtar Donetsk), Šime Vrsaljko (GNK Dinamo Zagreb), Domagoj Vida (GNK Dinamo Zagreb), Danijel Pranjić (FC Bayern München), Dejan Lovren (Olympique Lyonnais), Jurica Buljat (Maccabi Haifa FC), Ivan Strinić (FC Dnipro Dnipropetrovsk)
középpályások: Luka Modrić (Tottenham Hotspur FC), Ognjen Vukojević (FC Dynamo Kyiv), Tomislav Dujmović (FC Dinamo Moskva), Ivan Perišić (Borussia Dortmund), Ivan Rakitić (Sevilla FC), Niko Kranjčar (Tottenham Hotspur FC), Milan Badelj (GNK Dinamo Zagreb)
csatárok: Eduardo (FC Shakhtar Donetsk), Mario Mandžukić (VfL Wolfsburg), Nikica Jelavić (Everton FC), Ivica Olić (FC Bayern München), Nikola Kalinić (FC Dnipro Dnipropetrovsk), Ivo Iličević (Hamburger SV)
Meglepetés nem nagyon van, a nevek és klubjaik önmagukért beszélnek. Hogy sokan nem nagyon kaptak elég játéklehetőséget egyesületükben? Erre csak azt tudom mondani: 1998-ban a horvát keret tagjai (köztük a jelenlegi szövetségi kapitány is) hasonlóképpen jól csengő nevű klubokból többnyire a kispadról érkeztek a vb-re – aztán ott a bronzéremig meneteltek…
A felkészülés során az észtekkel és a norvégokkal mérkőznek, nyilván a kulcsfontosságú, írek elleni első csoportmeccsre készülve. (Az észtek éppen az írekkel szemben buktak el a pótselejtezőn, a norvégok pedig a szigetországiakhoz hasonló futballt játszanak.)
A kapitány egyébként bejelentette, hogy az Eb után már nem folytatja tevékenységét.
Főhet a feje del Bosque-nak! Puyol sérülésével egy fontos láncszem esett ki a spanyol válogatottból. Ráadásul éppen a neuralgikus pontnak tekinthető védelemből. A világbajnok hátsó alakzatból jelenleg már csak Sergio Ramos tekinthető biztos pontnak. Ő jó szezont zárt a Reallal és enyhítheti a kapitány gondjait azáltal, hogy a védelem közepén vagy jobb szélén egyaránt bevethető.
Capdevila viszont gyakorlatilag pályára sem lépett a Benfica színeiben, 33 éves kora és válogatottbeli rutinja ellenére könnyen lehet, hogy nem kap behívót az Eb-re. Utolsó pályára lépése a Rojasban 2011. júniusában volt. Mellőzöttsége azóta szintén nem véletlen.
Pique háta mögött is egy felemás szezon van. Guardiola 3 védős rendszerébe darabossága miatt nem passzolt annyira, ezért sokszor kimaradt a csapatból. Utoljára a Chelsea ellen lépett pályára, ám egy szerencsétlen ütközés után korán el kellett hagynia a pályát.
A februári parádés meccsen mondjuk az Arbeloa – Ramos – Pique -Jordi Alba négyes kezdett, és ezek a játékosok jelenleg is del Bosque rendelkezésére állnak. Nagy kérdés, hogy tudnak-e olyan stabilitást nyújtani hátul, mint a korábbiak. Marchena reaktiválása pl. már valószínűleg nem fér bele, pláne, hogy 0 ponttal esett ki a BL-ből a Villareallal és a spanyol bajnokságban is még rezeg a léc a bentmaradást illetően…
Arbeloa egyébként messze nem olyan agilis előrefelé, mint Ramos volt/szokott lenni a szélen. Ezt egyébként a másik oldalon pótolhatja a villámléptű Alba, aki viszont szeret elkalandozni, aminek a védekezés láthatja kárát. (Ramos azért vissza szokott érni…) A vb-n a spanyol válogatott gyakorlatilag bal oldali középpályás nélkül játszott, Capdevila ezért többnyire hátul maradt biztosítani. Azóta persze más szelek fújnak. Persze, mitől kellene tartania egy olyan csapatnak, amelyik állandóan birtokolja a labdát? (A válasz legfeljebb az FC Barcelona idei szezonjában keresendő…)
A középpálya rendben lévőnek tűnik, a védekező középpályás posztra a Xabi Alonso – Busquets párosnál keresve se lehet jobbat találni, előttük pedig Xavi, Iniesta, Fabregas, D. Silva, Mata révén bő a választék.
A csatársorral azonban megintcsak fejfájás jár együtt: Villa hosszú sérülése után a visszatérés erősen kérdéses. Lehet, hogy ő is az otthon maradó világbajnokok számát gyarapítja majd. Meccsrutinja már biztosan nem lesz az Eb-ig, és ki tudja, fel tud-e pörögni erőnlétileg annyira, hogy bírja a sorozatterhelést. Torres a Chelsea BL-döntője ellenére is szerény szezont zár(ha)t. Jobb híján mégis ő lehet az, akiben bízhat a spanyolok mestere. Mondjuk 2004-ben Milan Baros sem villantott valami nagyot klubjában, aztán az Eb-n fantasztikusat focizott és gólkirály lett.
Visszatérve a spanyol csatárokhoz: marad még az EL-döntős Llorente és az EL-elődöntős Soldado. 16-17 gólt termeltek (eddig) a spanyol pontvadászatban, ami nem olyan rossz, de meglehetősen szerény a La Liga félelmetes gólvágói mellett, akik között egy spanyol sincs… Kettőjükre mindenképpen szükség van a keretben, de az szinte biztos, hogy nem rájuk fog épülni a címvédő támadójátéka.
Én csak halkan megjegyzem, a Bundesligában egy spanyol csatár vágott 15 gólt. Neki azért nem kis tapasztalata van. És ennyit igazán megérdemelne! Ha másért nem, kedves Vicente, gondolj arra, éppen 10 éve ezzel a sráccal nyertél Bajnokok Ligáját…
A Barca csapatkapitánya nem lesz ott a Copa del Rey döntőben. Az Espanyol elleni meccs után fájdalmat érzett a jobb térdében, az alapos vizsgálat után az orvosi stáb pedig úgy döntött, artroszkópiás beavatkozásnak veti alá a futballistát. Mindez várhatóan 6 hét kiesést jelent majd, azaz Carles nemcsak a kupadöntőt, hanem a lengyel-ukrán(?) rendezésű kontinensviadalt is kénytelen kihagyni.
