Kicsit ahhoz hasonlóan, ahogy a politikai közvéleménykutatások arra kíváncsiak, miként voksolnának a választópolgárok, ha most vasárnap kellene az urnához járulniuk, áttekintjük a résztvevő válogatottak jelenlegi formáját, egymás elleni esélyeit, esetleg legutóbb egymás ellen játszott mérkőzéseit, persze egy kis kitekintéssel is arra nézve, mi várható nem egészen fél év múlva…

Ha a múltat nézzük, akkor ez az egyik legerősebb csoport, mert Görögország, Csehország (mondjuk Csehszlovákia jogutódjaként) és Oroszország (a Szovjetunió utódállamaként) személyében 3 korábbi Eb-győztest köszönthetünk itt. Ráadásul az oroszok a legutóbb elődöntőig jutottak, a csehek pedig hagyományosan Eb-menőnek számítanak

Lengyelország-Görögország összecsapással kezdődik majd a 2012-es Európa-bajnokság. A két csapat legutóbbi mérkőzéseit tekintve a lengyelek rendelkeznek jobb mutatóval, igaz, a két évvel ezelőtti győzelmükre már nem nagyon építhetnek. Idén márciusban viszont idegenben voltak jók egy ikszre. A házigazda legutóbbi 5 meccséből két döntetlent, két győzelmet és egy vereséget hozott ki. A két iksz Dél-Korea, illetve Németország ellen igazi fegyverténynek számít, az olaszok elleni 2-0-s vereség, valamint a beloruszok és a mieink legyőzése viszont már többé-kevésbé papírforma. Aki látta a magyar válogatott elleni meccset, megállapíthatta, a lengyel csapat nem egy világverő együttes. Keretében az Arsenal hálóőre, valamint a dortmundi trió (Piszczek, Kuba, Lewandowski) számít nemzetközi szinten is jegyzett labdarúgónak, ezenkívül jónéhány kisebb Bundesliga- és francia csapatban játszó futballista teszi a keretet stabilabbá. Kijelenthetjük, hogy szinte csak ebből a csoportból van esélyük továbbjutni, de így is nagyon fel kell kötni a gatyát.

A görögök három éve is ott voltak az Eb-n, mondjuk címvédőként elég csúnyán leszerepeltek, de végső soron kijutottak a legutóbbi vb-re és most az Eb-re újra, csont nélkül, megnyerve a selejtezőcsoportjukat. Habár senki sem zárta szívébe a helléneket a kevésbé progresszív futballjuk miatt, azért az eredmények azt mutatják, hogy ez egy jó csapat. Érdekes, hogy novemberben játszottak két barátságos meccset: akkor még nem tudták, hogy az egyik csoportbeli ellenfelükkel, az oroszokkal, és a románokkal. Az előbbi elleni döntetlen még biztató is lehet, hiszen az oroszokat sokan az A-csoport legerősebb csapatának tartják, ám a románok – akik nagyjából a lengyelekhez hasonló játékerőt képviselnek – elleni vereség kijózanítóan hathatott, bár az is lehet, hogy egyszerűen csak leeresztett a csapat az év végére a sikeres selejtezők után… Ha jól kezdenek a házigazda ellen, lépéselőnybe kerülhetnek az első fordulóban az oroszok ellen esetleg alulmaradó csehekkel szemben, jöhet a kontrákra építő bekkelős foci, és ki tudja, ha a második meccs is megvan, akkor már borítékolható a továbbjutás… A 7 évvel ezelőtti kontinensbajnok csapatból még vannak páran a keretben (Szeitaridisz, Karagunisz, Katszuranisz, Hariszteasz stb.), amivel ugyan öregítik a csapatot (már ha fél év múlva is bizalmat kapnak), de emlékezhetünk, Portugáliában is a legidősebb kerettel nyerték meg a tornát.

Az oroszok továbbra is holland szakemberrel a kispadon (ezúttal a Zenit korábbi edzője Dick Advocaat személyében), képzett, gyors futballistákkal a keretben örülhetnek a sorsolás szeszélyének. Az tény, hogy az UEFA-koefficiens egy többé-kevésbé objektív mérőszám, amely alapján a második kalapba kerültek, ám a 3. és 4. kalapban is voltak – meggyőződésem szerint – erősebb csapatok (Portugália, Franciaország, Dánia), mégis sikerült mindegyiket elkerülni és talán a lehető leggyengébb összeállítású kvartettbe kerülni. Nyilván, a győzelmet itt sem adják majd ingyen, ám az oroszoknak vannak a legjobb kártyáik. A selejtezőcsoportjukat a kezdeti bizonytalankodás után simán nyerték, legjobb klubcsapataik (Zenit, CSZKA Moszkva), amelyek játékosaira a keret elsősorban épül, bejutottak a BL-ben a legjobb 16 közé, ezenkívül van néhány Angliában légióskodó sztárjuk is: Arsavin (Arsenal), Pavljucsenko (Tottenham), Biljaletgyinov (Everton). És ne feledkezzünk meg az egyik orosz milliárdos által pénzelt Chelsea-ből egy másik milliárdos által pénzelt Anzsiba „hazatérő” Zsirkovról sem. Összességében ezzel a kerettel a csoportelsőség szinte kötelező, a 8 között azonban csak bitangerős ellenfelet kaphat. Persze, ahogy már korábban is spekuláltunk, ha a B-csoportban a németek nyernének és mögöttük a hollandok végeznének a 2. helyen, akkor újra holland-orosz párosítás lenne az egyik negyeddöntő, és emlékszünk, hogy az előző Eb-n a torna addigi legjobb csapataként menetelő Oranje simán kikapott a „hollandos” focit játszó Szbornajától…

7 évvel ezelőtt a csehek közönségkedvenc csapattá nőtték ki magukat az Eb-n szellemes támadófocijuknak köszönhetően. Leoktatták a hollandokat, a németeket, a dánokat, de az elődöntőben ők is beleestek a „görög csapdába”. Pedig elég lett volna a 100%-os ziccereiknek pusztán a felét-negyedét kihasználni…
A mai keretben már nagy öregnek számít az akkori csapatban is húzóemberként játszó Cech, Rosicky, Baros fémjelezte trió, és ott volt azon az Eb-n Plasil és Hübschman is. Rajtuk kívül a többiek is többnyire idegenlégiósok, de a leverkusenes Michal Kadlecen kívül, akinek a papája 1996-ban EB-ezüstöt vitt haza, más nagyon nem igazán nemzetközi szinten jegyzett csapatban.
A csehek a spanyolok mögött végeztek 2. helyen a selejtezőcsoportban, aminél többet jóformán egyetlen válogatott sem várhat el magától, a pótselejtezőn pedig magabiztosan, oda-vissza verték – a Svájcot megelőző, és Angliát is oda-vissza döntetlenre kényszerítő – Montenegrót. Az ősz elején csúnyán eltángálták (4-0) a szintén házigazda és nézetünk szerint a lengyeleknél azért erősebb ukrán válogatottat, ami biztató lehet a csoportkörre nézve, ahol az oroszok mögött feltehetően nagy tülekedés lesz a másik továbbjutó helyért. Továbbjutás esetén a 8 között azonban már teljesen esélytelen a csapat, bárkit is kapjon a B-csoportból.