Vérszegény fordulót hagytunk a hátunk mögött. Nem potyogtak a gólok és nem is nagyon pörgött a pontszámláló. Csak egy góllövőnk van, Benzema. Ám 3 védelem nem kapott gólt és ez a Bernabeuban 6 pontot ért a hazai védőknek.

A Real 12 éve nem nyert semmit az európai kupaporondon. Véget ér a trófeaínség?

Érdekes, az elődöntők szempontjából, hogy 4 csapatból 3 kispadján olyan szakember ül, aki másik együttessel már  elhódította a legrangosabb trófeát. Ha 10 évvel ezelőttre gondolunk, akkor a Porto az előző évi UEFA-kupa megnyerése után 2004-ben a BL-t is behúzta – Mourinhoval a kispadján. Tavaly a Chelsea nyerte az EL-t, és most Mourinho a szakvezetője…

Ha a Chelsea sorozatban a 3. évben is európai kupát nyerne – és ebből 2 , ugye BL-cím lenne – akkor kijelenthetjük, hogy az első számú európai futballklubbá nőtte ki magát. (Az meg kivételes bravúrnak számítana, hogy mindezt 3 (egész pontosan 4) edzővel érte/érné el.

Persze, az Atletico meg 2 éve nyert Európa Ligát, és le a kalappal, ahogy nem összevásárolt sztárokból, hanem saját maga sztárrá nevelve játékosait Simeone újra az európai elitbe vezette a “kisebbik” madridi klubot. Beért a hosszútávú építkezés és ki tudja, mi vár rájuk a szezon végén. Parádés lenne, ha a két spanyol gigász orra elől nyerné meg a bajnokságot és a BL-t is. Miközben nem kell szégyenkeznie, ha egyik sem sikerül, mert már így is óriásit fociztak az idei szezonban.

Guardiolára rettentő nehéz feladat vár Münchenben. Ahhoz, hogy történelmet írjon, és a Bayernnel sikerüljön BL-címet védeni, nem kaphat gólt az Allianz Arénában a csapata. Vagy ki kell tömni a Realt. Mindkettő szinte lehetetlen küldetésnek tűnik. Mert Ancelotti még nála is sokkal tapasztaltabb edző, és a felemás Mourinho-éra után igazi egységes és rendkívül ütőképes Realt kovácsolt a Blancókból.