Szinte alapszabálynak számít: ha egy kapus beszed 5 gombócot, mindegy, hogy tehetett-e bármelyik gólról vagy sem, a következő meccsen nem árt, ha pihen.

Ezúttal azonban Casillas esetében mindez a pályafutása végét is jelentheti.

Iker nehéz napokat tudhat maga mögött. A BL-győzelmet beárnyékolta, hogy kis híján az ő durva hibájából veszítette el a döntőt a Real. Most pedig bizonytalanságok és gól(oka)t eredményező hibák fémjelezték ténykedését a spanyolok vb-nyitómeccsén.

Ha del Bosque a Chile elleni kezdőbe nem nevezi, akkor gyakorlatilag a szögre is akaszthatja a kesztyűjét a hosszú évekig a világ egyik (hanem “a”) legjobb kapusának számító spanyol hálóőr.

Ha kezd, és megint betlizik, amire, valljuk be, jelen formájában van esély, akkor ugyanaz a helyzet, csak éppenséggel a spanyolok búcsúzhatnak, és Casillast egy ideig inkább az idei kudarccal, mint azzal a sok szép emlékkel fogják azonosítani, amit köszönhetnek neki a spanyolok.

Félreértés ne essék: nem Casillas nyakába akarom varrni a hollandok elleni vereséget. De az látszik, hogy ő a csapat leggyengébb láncszeme. És ez egy ilyen kiemelt poszton nem megengedhető, még a címvédőnek sem…

Csak érdekességként: 1990-ben a címvédő Argentína vereséggel kezdett. Világbajnok kapusa, Pumpido a második meccsen megsérült. A helyére beálló Goicoechea a vb egyik legnagyobb sztárja lett és az argentínok eljutottak a döntőig…

Kár lenne Casillasért, mert fantasztikus kapus volt, de úgy tűnik, Mourinho padlóra küldte 2 éve és azóta nem tud felállni onnan. Talán most végre megnyílik az út Pepe Reina előtt?

Az is érdekes, hogy a világ 3 legjobb kapusa közül már csak egy maradt talpon: Casillas leiratkozott a listáról, Buffon megsérült, már csak Neuer van versenyben. Ő konkrétan tegnap Ronaldo lövéseit az egyeduralomhoz méltóan hatástalanította.

Barcelonából jelentjük… 30. rész

Kiküldött tudósítónk Barcelonából jelentkezik, hogy egy tengerparti tapas barból vagy a Camp Nou lelátójáról ossza meg velünk a világ egyik legjobb futballcsapatával kapcsolatos élményeit.

Hogyan maradt az FC Barcelona hosszú idő után először üres kézzel egy szezon után.

Egy uruguay-i, aki eldöntötte a spanyol bajnokságot

Szombat este véget ért az utóbbi évek legizgalmasabb bajnoksága. A bajnoki címet ezúttal nem a két gigász egyike, hanem a „kisebbik” madridi csapat, az Atlético hódította el. Tegyük hozzá, teljesen megérdemelten.

A Barcelona vitrinjébe idén nem kerül trófea, mind a bajnokságban, mind a kupában csak az ezüstérmet sikerült megszerezniük. Mondhatnánk, hogy ez azért nem szégyen, hisz a világ legerősebb bajnokságáról van szó. De Barcelonában nagy az elvárás, így ha semmilyen kupát nem nyernek, az kudarcnak számít. Ettől függetlenül a katalán szurkolók többsége nem fakadt sírva, tudják, hogy nem lehet egy csapat örökké a csúcson, és azt is tudják, hogy jövőre is esélyes lesz csapatuk az aranyéremre.

Ezt a bajnokságot viszont az a gárda nyerte meg, amelyik jobban akarta a sikert, jobban küzdött érte. Szűkebb kerettel és kisebb költségvetéssel, mint a Real vagy a Barca, de kőkemény munkával és akarattal, a végén már fogát összeszorítva nyerte meg a bajnokságot az Atlético Madrid. A Camp Nou közönsége pedig nagyon sportszerűen, felállva tapsolta meg az újdonsült bajnokot (na meg kicsit üzenve sajátjainak, hogy ilyen hozzáállást szeretne tapasztalni tőlük is a jövőben).

David Villa nyakába idén is arany került, ő is nagyon rászolgált a sikerre. És hétvégén ki tudja, talán a BL-arany is meglehet. Kicsit szomorú azonban, hogy Diego Costa és Arda Turan megsérült, ami nagy véráldozat a Matracosoknak, hisz ez a két játékos főszereplő volt az idei sikersztoriban (nem lebecsülve a csapattársakat, hisz az Atlético ereje a csapatjátékban van).

És a Barca: nos itt nagy változások vannak és továbbiak várhatók. Új edző, új játékosok, és a vérfrissítés után megpróbálnak újra feljutni a csúcsra a következő idényben. Persze nem lesz könnyű. Az idei 87 pont 5 éve még elég volt a bajnoki cím megszerzéséhez. Az Atlético és Real Madrid pedig nem lesz gyengébb jövőre sem.

A mostani bajnokság nagyon izgalmas és fordulatos volt. Csak a legvégén, a hármas sípszó után vált biztossá, hogy ki lesz a bajnok. Soha rosszabb idényt!

A spanyol foci szerelmeseinek pedig jövőre is lesz részük izgalomban és álomfociban.

Barcelonából jelentjük… 29. rész

Kiküldött tudósítónk Barcelonából jelentkezik, hogy egy tengerparti tapas barból vagy a Camp Nou lelátójáról ossza meg velünk a világ egyik legjobb futballcsapatával kapcsolatos élményeit.

Hogyan szalasztott el a Barca megint egy kivételes esélyt, de leginkább a Real Madrid és milyen ajándékkal és egyben utolsó eséllyel lepte meg a sors a katalánokat?

Elche-lezték

A spanyol bajnokság végjátéka roppant izgalmasra sikerült, hisz két meccsel a vége előtt még mindig három csapat harcolt a bajnoki címért. Mostanra azonban kiderült, hogy a Real kiszállt a versenyből, hisz kikapott Galiciában a Celta Vigotól. Így már csak az Atlético Madrid és a Barcelona hódíthatja el a serleget, ráadásul az utolsó meccsen pont egymás ellen küzdenek majd a felek.

A Barca Elchébe látogatott és sajnos jóindulattal sem mondhatjuk, hogy izgalmas 0-0-t játszottak. Akadtak ugyan helyzetek, lehetőségek, főleg Alexisnek és Messinek, de végül nem született gól a találkozón. Egyik jóbarátom találóan értékelt a meccs után a sarki bárban: ez a mostani Barca olyan, mint a kétszer kiáztatott tea.

Nos, a katalánok már elég régóta rossz formában vannak, de így is megadatott nekik a lehetőség, hogy otthon a Camp Nouban, saját közönségük előtt bizonyítsák, érdemesek az aranyra. Az Atlético ugyanis újfent botlott, 1-1-et játszva a Málagával, és hiába voltak még óriási helyzetei a madridi csapatnak az utolsó percekben, végül fellélegezhettek a Barca-drukkerek. A döntő összecsapás szombaton lesz.

Az utolsó fordulókban születtett nem kevés meglepetés-eredmény, hisz az eddig többnyire magabiztosan szereplő sztárcsapatok rendre hullajtották a pontokat. Persze a tét is görcsössé tette őket, na meg azt sem szabad elfelejteni, hogy egy hosszú szezon végén járunk (és a kiesés ellen küzdő csapatok is minden erejüket összeszedve harcoltak a bennmaradásért). A hosszú kispadok ellenére a bajnokság, a kupa és a BL-meccsek leterhelték a topcsapatokat is.

A végére már csak egyetlen kérdés maradt…

Barcelonából jelentjük… 28. rész

Kiküldött tudósítónk Barcelonából jelentkezik, hogy egy tengerparti tapas barból vagy a Camp Nou lelátójáról ossza meg velünk a világ egyik legjobb futballcsapatával kapcsolatos élményeit.

Hogyan szalasztott el a Barca egy kivételes esélyt?

Csak néhány szó a spanyol labdarúgásról. Idén a Bajnokok Ligája döntőjét két spanyol csapat, azon belül is két madridi csapat játsza. Az Európa Liga döntőjében szintén van egy spanyol szereplő, persze ezt már korábban is tudtuk, hogy lesz, hiszen az elődöntőben két spanyol gárda csapott össze. A BL-ben csupán a Real Sociedad búcsúzott idejekorán. Ha hozzátesszük ehhez, hogy mind a Barcelonát, mind a Valenciát és korábban a Betist is csak egy-egy spanyol csapat tudta kiejteni, akkor azt a „meggondolatlan” következtetést vonhatjuk le, hogy a spanyol foci jelenleg uralja Európa labdarúgását. Persze korábban is, pl. tavaly és tavalyelőtt is erős spanyol dominancia volt az európai kupákban, és ne feledjük, hogy a válogatott még mindig címvédő, mind Európában, mind a világban.

És mi a helyzet a bajnoki cím sorsával? Nos, itt is hihetetlen izgalmak maradtak a végére. Rég volt ilyen kiélezett harc a trófeáért. A Barca pedig foghatja a fejét, hogy egy kiesőjelölt csapat ellen sem sikerült győznie a Camp Nouban. A barcelonai metrón szomorú tekintetekkel lehetett találkozni a szombati meccs után. A Getafe értékes pontot gyűjtött be a címvédő otthonában.

Messi találatára Angel Lafita válaszolt, majd a második félidőben sokáig azt hittük, hogy Alexis találata döntő lesz, mígnem a 93. percben ismét Lafita szerzett gólt, amire már nem volt idő reagálni. Ezzel szinte szertefoszlott a Barcelona utolsó reménye, de csak szinte. A 93. perc vasárnap is sorsdöntő minutum volt: Cristiano Ronaldo is ekkor mentette ikszre a Real meccsét a Valencia ellen, ami még sokat érhet a Blancóknak.

Mint ahogy korábban írtuk, a Valencia lehet a mérleg nyelve. Nos, ha nem is teljesen így lett, de mindenesetre a két valenciai csapat erősen befolyásolta ebben a fordulóban a bajnoki címért folyó küzdelmet. A Levante az Atlético hosszú győzelmi sorozatát szakította meg.

A kérdés továbbra is adott, lehet tippelni: kié lesz a bajnoki cím?

Barcelonából jelentjük… 27. rész

Kiküldött tudósítónk Barcelonából jelentkezik, hogy egy tengerparti tapas barból vagy a Camp Nou lelátójáról ossza meg velünk a világ egyik legjobb futballcsapatával kapcsolatos élményeit.

A Barcelona a gyász árnyékában a Sárga Tengeralattjárók hathatós segítségével tudott csak nyerni.

Sok országban megemlékeznek a sárkányölő Szent Györgyről áprilisban. A katalánoknál is fontos ünnep a Sant Jordi. Itt az a hagyomány, hogy a férfiak rózsát vesznek a hölgyeknek, míg az erősebb nem képviselői könyvet kapnak ajándékba.

Az idei ünnep azonban szomorú lett. A mérkőzés előtti gyászszünetben Tito Vilanovára emlékeztek, aki tavaly még a csapat vezetőedzője volt. A játékosok szomorúan álltak a kezdőrúgáshoz, a többségük együtt dolgozott évekig Tito Vilanovával, amikor a Barca legsikeresebb korszakát élte.

A meccset végül megnyerte a Barcelona, de ehhez a legnagyobb segítséget a Villareal adta. Cani és Manu Trigueros az ellenfél, de Gabriel és Musacchio a saját kapujába talált be, így hiába szerzett négy gólt a hazai együttes, végül Messi találata már a Barca győzelmét eredményezte.

Az Atlético viszont megállíthatatlannak tűnik a bajnokságban is. Mégha nem is nagy arányban, de hétről-hétre magabiztosan húzza be a három pontot és nagyon ritkán kap gólt. A Simeone-legények reteszét még a legnagyobb csapatok sem nagyon tudják feltörni. Ha pedig továbbra is így haladnak a dolgok, akkor könnyen megeshet, hogy valamelyik madridi csapathoz kerül idén a trófea. És az is lehet, hogy az utolsó fordulóban pont a Barcán múlik majd, hogy melyikhez.

Vannak pillanatok, amikor az ember rádöbben, nem egy elvesztett döntő, egy elúszott szezon vagy a kiesés a BL-ből az igazi tragédia.

Az igazi tragédia az, ha valaki idő előtt, mondjuk egy kegyetlen betegség következtében kénytelen elmenni.

Tito Vilanova (1968-2014)

Tito Vilanova Guardiola jobbkezeként részese volt az FC Barcelona története legnagyobb sikereinek, benne a futballtörténelmet író 2008-2009-es szezonnak. Már azelőtt, hogy Pep úgymond Barcelonában kiégett volna, komolyan meg kellett küzdenie betegségével, ennek ellenére a legendás edző távozása után a klub vezetése benne látta az örökség továbbvitelének és a csapat megújulásának letéteményesét.

Mondhatjuk, hogy nem is kellett csalódniuk benne: Vilanova, miután 2012 nyarán átvette a katalán együttes irányítását, Guardiolát is elhomályosító szezonkezdetet produkált. Aztán a daganatos betegsége kiújult, sokáig hiányzott a Barca kispadjáról és ez a szezonra is rányomta a bélyegét. Az elveszett bajnoki címet azonban még így is vissza tudta szerezni.

2013 nyarán, ahogy az várható volt – és talán éppen itt, az alomfoci.hu-n jósoltuk meg elsőként előre – az egészségi állapotára való hivatkozással lemondott.

A mai napon végképp feladta a küzdelmet súlyos betegségével szemben.

Ég veled, Tito! Nyugodj békében!

Vérszegény fordulót hagytunk a hátunk mögött. Nem potyogtak a gólok és nem is nagyon pörgött a pontszámláló. Csak egy góllövőnk van, Benzema. Ám 3 védelem nem kapott gólt és ez a Bernabeuban 6 pontot ért a hazai védőknek.

A Real 12 éve nem nyert semmit az európai kupaporondon. Véget ér a trófeaínség?

Érdekes, az elődöntők szempontjából, hogy 4 csapatból 3 kispadján olyan szakember ül, aki másik együttessel már  elhódította a legrangosabb trófeát. Ha 10 évvel ezelőttre gondolunk, akkor a Porto az előző évi UEFA-kupa megnyerése után 2004-ben a BL-t is behúzta – Mourinhoval a kispadján. Tavaly a Chelsea nyerte az EL-t, és most Mourinho a szakvezetője…

Ha a Chelsea sorozatban a 3. évben is európai kupát nyerne – és ebből 2 , ugye BL-cím lenne – akkor kijelenthetjük, hogy az első számú európai futballklubbá nőtte ki magát. (Az meg kivételes bravúrnak számítana, hogy mindezt 3 (egész pontosan 4) edzővel érte/érné el.

Persze, az Atletico meg 2 éve nyert Európa Ligát, és le a kalappal, ahogy nem összevásárolt sztárokból, hanem saját maga sztárrá nevelve játékosait Simeone újra az európai elitbe vezette a “kisebbik” madridi klubot. Beért a hosszútávú építkezés és ki tudja, mi vár rájuk a szezon végén. Parádés lenne, ha a két spanyol gigász orra elől nyerné meg a bajnokságot és a BL-t is. Miközben nem kell szégyenkeznie, ha egyik sem sikerül, mert már így is óriásit fociztak az idei szezonban.

Guardiolára rettentő nehéz feladat vár Münchenben. Ahhoz, hogy történelmet írjon, és a Bayernnel sikerüljön BL-címet védeni, nem kaphat gólt az Allianz Arénában a csapata. Vagy ki kell tömni a Realt. Mindkettő szinte lehetetlen küldetésnek tűnik. Mert Ancelotti még nála is sokkal tapasztaltabb edző, és a felemás Mourinho-éra után igazi egységes és rendkívül ütőképes Realt kovácsolt a Blancókból.

Barcelonából jelentjük… 26. rész

Kiküldött tudósítónk Barcelonából jelentkezik, hogy egy tengerparti tapas barból vagy a Camp Nou lelátójáról ossza meg velünk a világ egyik legjobb futballcsapatával kapcsolatos élményeit.

A Barcelona egy nagyon rossz széria után tudott újra győzni, pedig nem volt éppen könnyű ellenfele és az utóbbi idők kudarcai mellett a sok hiányzó is megnehezítette a címvédő dolgát.

Nagy kérdés, gólkirály lesz-e idén Messi?

A húsvéti meccsen ugyan végre sikerült begyűjteni a három pontot, de azért igazi feltámadásról még nem beszélhetünk. Sok helyzet kimaradt, és bár Aduriz gólja után Pedro és Messi találatával fordított a Barca, elég nyögvenyelősre sikerült ez a meccs is. Az Athletic Bilbao elleni találkozóra ugyan kilátogatott 57 000 néző, de az elégedetlenség megmutatkozik az érdeklődésben is.

A sikerhez szokott közönség fehér kendőkkel integetett a kispad felé a baszk csapat vezető gólja után, így intve búcsút Tata Martinonak.

Már csak néhány forduló van a végéig és az Atlético Madrid továbbra is őrzi előnyét. Kérdés, hogy a BL-elődöntő párharcai mellett is sikerül-e nekik hozniuk meccseiket? A Valencia lehet a mérleg nyelve, vele mindkét madridi csapatnak meg kell még küzdenie. A Barca még bízhat a csodában és szurkolhat nagyon a riválisai ellen játszó csapatoknak. Na meg még a saját meccseit is meg kell nyernie.

Ezenkívűl érdekesen alakul még a bajnoki címért küzdő három csapat sztárjainak a versenye a Pichichi-ért. Jelenleg Cristiano Ronaldo vezet 28 góllal (és egy meccsel kevesebbet játszott), de Diego Costa 27, Messi pedig 26 találattal követi őt. Tehát még itt sem dőlt el semmi…