Kiindulhatnánk a Fifa vilagranglistából is akár, ha az nem lenne használhatatlan. Benne ugyan Németország az első és Brazília a 2., amivel még nem feltétlen állnánk le vitatkozni, de Portugália (3.), Belgium (5.) és Lengyelország (6.) túlértékelt. Pláne, hogy a franciák és a spanyolok csak a 7-8. helyre elegek.
Kerete alapján a németek mellett egyértelműen a brazilok, a spanyol, francia és az argentín válogatott lehet esélyes a vb-aranyra. Portugália vb-győzelme nagyon nagy meglepetés lenne, de két éve az Eb-győzelem is az volt. És ne feledjük, náluk van a világ legjobb futballistája.
Ennek mindjárt ellentmond a 4 éve egymással viaskodó szemlélet, hogy a csapat vagy a kiemelkedő egyéniség jelenti-e a végén a döntő különbséget. Mert akkor a csapat diadalmaskodott. A futballzsenik által messzire repített Argentína és Hollandia “csak” 2-3. helyig jutott.
A topcsapatok nézetem szerint most is a kétféle szemlélet egyikével írhatók le. A német, spanyol, francia válogatott csapatként erős, egységes. Sok jó futballistájuk van, de nincs egy kiemelkedő, akire jóformán épül a játékuk. Ezzel szemben a brazilok nem ugyanazok Neymar nélkül (ez már 4 éve az elődöntőben is bebizonyosodott), az argentín válogatott Messi köré szerveződik, és Portugália eltűnne a szürke ködben Ronaldo nélkül.
A dialektika most is meglesz. És lehet, hogy ezúttal az egyéniség diadalmaskodik. Bár ennek kicsi az esélye…
1982-ben még vb-t nyerhetett Rossi az olaszoknak, ’86-ban Maradona Argentínának vagy utoljára Ronaldo 2002-ben Brazíliának. De azóta mindig az egységes csapatok kiemelkedő sztár nélkül nyerték a vb-ket.
Ha ez az elmélet áll, akkor már jelentősen szűkül a kör.
De azért van itt még egy-két elmélet.
Kontinens. 4 évvel ezelőttig élt a Monroe-elv: Amerika az amerikaiaké. Egész pontosan a dél-amerikaiaké. Más nem nyerhetett arrafelé. Aztán jöttek a németek. Európában is csak az európaiaknak állt a zászló. Egy 60 évvel ezelőtti kivétellel, amikor a brazilok diadalmaskodtak. (Talán nem lenne kivétel, ha 1956-ban nem esett volna szét a magyar Aranycsapat.) Máshol nem is nagyon volt vb, Ázsiában brazil (azaz dél-amerikai), Afrikában pedig spanyol (azaz európai) győzelem volt. A kérdés most csak az, hogy Oroszország minek számít. A világ legnagyobb országa ugyanis két földrészen terül el. Persze, a vb-meccsek kivétel nélkül az európai részen lesznek, az orosz labdarúgó szövetség pedig az UEFA-tagja, tehát kiindulhatunk abból, hogy ez a vb Európában kerül megrendezésre. Ez is a spanyol-francia-német trió valamelyike felé billenti a mérleg serpenyőjét. Vagy Brazília. Vagy mint 4 éve, most is megdől egy elmélet…
Számomra van még egy fontos szempont: a szövetségi kapitány személye. Ha csak 1990 óta nézem, mindig nagy formátumú edző ült a győztes kispadján. Beckenbauer, Parreira, Scolari, Lippi, del Bosque, Löw. Mind olyan egyéniségek, akik a vb-győzelem nélkül is edzőlegendának számítanának egyéb sikereik okán. Egyedüli kivétel talán csak Jacquet, de őt is zseniális stratégaként tartják számon, és a vb előtt még összehozott egy Eb-bronzérmet 1996-ban a francia válogatottal. Ha ez számít valamit. Szóval, ezúttal kik is ülnek az esélyesek kispadján?
Löw. Őt nem kell bemutatni. Amióta a német válogatott kispadján ül, minden nagy tornán az első 3 között végzett a Nationalelf. És ő az egyetlen a jelöltek között, aki tudja, hogy kell vb-t nyerni – edzőként.
Deschamp. Játékosként mindent megnyert. Mindent. A Monacót már 2004-ben BL-döntőig vezette, 2 éve a francia válogatottat a vb-n. Azaz, a vb-címhez szükséges szakvezetői nagyság megvan benne. Beckenbauer és (mondjuk) Zagallo után ő lehet a 3., aki játékosként és szakvezetőként is világbajnoki címet nyer.
Fernando Santos. Egy nagyon erős mezőnyben 2 éve a surranópályán, a nehéz ellenfeleket ügyesen elkerülve nyert Európa-bajnokságot. Egyszer volt Budán kutyavásár? Nem biztos. A portugál szakember nagyon ravasz. Most ugyan nem tudja elkerülni a nagy csapatokat, ha döntőig akar jutni, hiszen már a nyitómeccsük a talán legnehezebb ellenféllel szemben lesz (=Spanyolország), ám a csoportból még akár 2-ként továbbmenve sem teljesíthetetlen feladatot kapnak (vélhetően Uruguay vagy Oroszország) a 16 között. Aztán a negyeddöntőben a franciákba futhatnak, akiket már le tudtak győzni egy Eb-döntőben, ráadásul Ronaldo nélkül. Ez pedig hatalmas lélektani előny. A 4 között pedig már bármi megtörténhet…
Sampaoli. Copa Americát nyert Chilével a brazilok és argentínok orra előtt. Ez önmagáért beszél. Most hazája válogatottjával, Argentínával koronázhatja meg pályafutását.
Tite. A brazil kapitány Európában hasonlóan ismeretlen, mint Parreira és Scolari volt vb-címük előtt. Brazíliában sok klubbal volt sikeres, a Corinthians-szal pedig “dél-amerikai Bajnokok Ligáját”, majd klubvilágbajnokságot nyert. Sokban hasonlít tehát nagy elődjeihez. Megvan benne a világbajnoki arany megszerésének képessége. Főleg ezzel a kerettel.
És végül Lopetegui. Bocsánat, Hierro… Ide mást akartam írni: olyasmit, hogy Lopetegui kevés lesz, mert hiába a szép diadalok az utánpótlás válogatottal, az még kevés a felnőtt sikerhez, lásd Pekermant, akinél több U20-as vb-t senki sem nyert, ám sem Argentína kispadján 2006-ban, sem 4 éve Kolumbiával nem jutott tovább a negyeddöntőnél. (Egyébként jelenleg is Kolumbiával van kint a vb-n.) DE az élet közbeszólt. Lopetegui átvette Zidane örökségét a Real Madridnál, mire a spanyol labdarúgó szövetség válaszul pár nappal a vb előtt menesztette. A határozott lépés a történtek ismeretében érthető, de a szövetség nem vette figyelembe a világbajnoki érdekeiket. Ez a botrány a spanyolok vb-szereplésének nagyon sokat fog ártani. Ez most nem az a történet, amit az olaszok nemzedékenként eljátszanak, hogy totó- és fogadási botrányok, bunda-ügyek közepette, játékosokat jóformán a börtönből kihozva nyernek vb-t (1982 és 2006). A spanyolokat az edző miatt nem, de a csapat miatt – amelyben még van jópár 8 évvel ezelőtti világbajnok (Iniesta, Ramos, Busquets, Silva, Reina) – mindenképpen az esélyesek között tartottam volna számon, így azonban… A csoportból, nyolcaddöntőből még jó eséllyel tovább mennek, ám a 8 között Argentína megállítja őket. Pár nappal ezelőtt még azt tippeltem, hogy a spanyolok minimum az elődöntőig mennek…
Ami érdekes: az alomfoci.hu olvasó szavazásán jelenleg Spanyolország áll a legtöbb szavazattal. Márpedig 4 éve nem tévedtek az olvasók. Megtippelték a német vb-aranyat.
Szóval, ha összesítjük a fenti elméleteket és okfejtéseket, akkor arra jutunk, hogy brazil-francia vb-döntő lesz. Éppúgy, mint 20 éve…
A braziloknál Neymarral is történhet valami a döntő előtt (mint Ronaldóval anno), ami megzavarhatja a soraikat, ugyanakkor a franciáknál nincs Zidane kaliberű futballista. De lehet, hogy ezúttal nem is kell. Mert a csapat kontra egyéniség párharcban az előbbi nyer. Az alomfoci.hu elemzése szerint Franciaország lesz a világbajnok.
"Ki nyeri a 2018-as foci vb-t - ha nem a németek",