Tegnap este óta ehhez hozzátehetjük: …megbukni!

És habár a brazil játékosok és drukkerek egy emberként lélegeztek fel, és velük együtt megkönnyebbült jónéhány esélyes válogatott is, mi most elsősorban nem a spanyolok vesszőfutására gondoltunk, hanem arra, hogy az első kör leteltével minden vb-résztvevő megmutatta már magát: azaz, láttuk a világbajnokot!

Mert valahol megbújt a tömegben és most már azt is tudjuk: a La Roja Furia nem lesz címvédő.

Ami azt illeti, és csak a magam nevében nyilatkozok, én nem láttam az első körben olyan teljesítményt, amelyre csettintve azt mondtam volna: Ez igen, ezek lesznek a vb-győztesek!

Brazília megszenvedett a jól játszó horvátok ellen, csak bírói segédlettel tudott győzni. Bár Mexikó ellen meg aztán nyerni sem sikerült nekik, a csoportgyőzelem és spanyolok búcsújával a 8 közé jutás nincs különösebb veszélyben – mert ahhoz azért elég jók, hogy hazai pályán mind a holland, mind a chilei csapattal szemben továbbmenjenek.

Van Gaal összekapta a hollandokat az Eb és kapitánykodása nyitányaként a megújuló belgáktól kapott lecke óta, de azért még csoportgyőzelem esetén sem fogadnék rájuk, ha a jól szervezett és lendületes horvátokkal akadnának össze a 16 között. A védelmük sebezhetősége különösen az ausztrálok elleni meccsen mutatkozott meg.

A korábban halálcsoportnak kikiáltott D jelű kvartett számomra egyáltalán nem meglepő módon az olaszokról fog szólni, és ha ezt a formát tartják, akkor az elődöntőig mindenképpen el fognak jutni. Hogy világbajnoki ambícióik is lehetnek? Az talán még nem látszik, de van lehetőség a torna alatti fejlődésre és valljuk be: 2006-ban sem gondoltuk volna róluk az első meccs után…

A franciák jó játéka kellemes meglepetés, igaz, a játékosanyag még Ribery nélkül is megvan ehhez, és a szakmai vezetéssel szemben sem merülhetnek fel a 4 évvel ezelőttihez mérhető aggályok. A 16 között azonban a bosnyákok képesek lehetnek visszavágni nekik a korábbi selejtezős kudarcokért. De ha nem ott, akkor a negyeddöntőben Németország mindenképpen megálljt parancsol majd nekik.

Argentína az európai másodvonalbeli bosnyákok ellen megkínlódott, a statisztikák és a játék képe alapján sem játszott olyan fölényben, mint azt egy vb-címre aspiráló csapattól elvárható lett volna. Messi legjobb önmagát idéző villanása, di Maria Realból átmentett formája azért biztató lehet, de valahogy a védelem most sem tűnik az igazinak.

A németek ezzel szemben legázolták a 2006 óta szinte minden nagy világversenyen elvert portugálokat. Ehhez persze, kellettek Neuer bravúrjai és Pepe ostoba megmozdulása, de azért a Nationalelf nagyjából egyben van. A Lahm-Götze-Müller fémjelezte Bayern-trió jól muzsikál, bár a sztárzenészek mellett Özil karmester mintha elejtette volna a pálcát. A portugáloktól valamivel többet vártam, de nagyon kijött az, amiről a Nemzeti Sport újságírói cikkeztek: nem egységes a portugál válogatott (pedig 2012-ben nagyon annak tűnt), két csapatból áll: van Ronaldo, és vannak a többiek. És bár az aranylabdás korszakos zseninek tekinthető, egyvalamit nem tud (vagy lehet, hogy ez csak a mai futballban már nem lehetséges): hátán vinni a csapatot. Egyébként 2002-ben egy igen ütős Portugália kikapott az USA-tól és kiesett. Ez akár most is megtörténhet. Egy német világbajnok ugyanis ott lesz ellenük vasárnap Manausban az amerikaiak elleni meccsen: kapitányként a kispadon…

A belgák igazolták a várakozásokat az első meccsen és bár Algéria borzasztóan megnehezítette a dolgukat, azért csak kijött a tudásbeli különbség. Ha így folytatják, a csoportelsőséggel nem lehet gond. És ha már a csoportban Portugália elbukik vagy legalábbis nem jön látványosan lendületbe, akkor a 8 közé is gond nélkül tovább lépnek. Ott viszont Argentína már nagy falat lesz. (1986-ban az elődöntőben találkoztak, és akkor a dél-amerikaiak világbajnokok lettek…)

Sok szimpatikus középcsapat van, amelyek igencsak felszívták magukat: Horvátország, Chile, Elefántcsontpart, Svájc, Kolumbia, Belgium. Egy-két kör, talán egy-két nagyobb meglepetés is bennük van, de mindez a tornagyőzelemhez kevés. Nem véletlenül tartjuk őket számon azon a helyen, ahol vannak. Az egyre erősödő kihívásokkal szemben egy idő után már nem tudják állni a versenyt.

Tippem a világbajnoki elődöntőkre:

Brazília-Németország

Argentína-Olaszország

Hagyományosan az amerikai kontinensen nem nyer európai csapat vb-t. Ha tartjuk magunkat ehhez, akkor Messi vagy Thiago Silva emelheti magasba pár hét múlva a World Cupot.

De elképzelhetők legendás döntőpárosítások megismétlődései is:

brazil-olasz (1970), argentín-német (1986, 1990), de az igazi csemege a fentebbi statisztika megdőlése révén a német-olasz (1982) döntő lenne. Annak idején a taljánok nyertek. Bizony, sokan magukhoz nyúlnának, ha Balotelli lenne 2014 Paolo Rossija… 🙂