Az orosz válogatott szövetségi kapitánya is kihirdetette bővebb (26 fős) keretét:
kapusok: Igor Akinfejev (PFC CSKA Moskva), Vjacseszlav Malafejev (FC Zenit St Petersburg), Anton Sunyin (FC Dinamo Moskva)
védők: Alekszandr Anyukov (FC Zenit St Petersburg), Alekszej Berezuckij (PFC CSKA Moskva), Vaszilij Berezuckij (PFC CSKA Moskva), Szergej Ignasevics (PFC CSKA Moskva), Vlagyimir Granat (FC Dinamo Moskva), Jurij Zsirkov (FC Anzhi Makhachkala), Dimitrij Kombarov (FC Spartak Moskva), Roman Saronov (FC Rubin Kazan), Roman Siskin (FC Lokomotiv Moskva)
középpályások: Igor Gyenyiszov (FC Zenit St Petersburg), Konsztantyin Zirjanov (FC Zenit St Petersburg), Roman Sirokov (FC Zenit St Petersburg), Gyenyisz Glusakov (FC Lokomotiv Moskva), Magomed Ozdojev (FC Lokomotiv Moskva), Igor Semsov (FC Dinamo Moskva), Marat Izmajlov (Sporting Clube de Portugal), Alan Dzagojev (PFC CSKA Moskva)
csatárok: Andrej Arsavin (FC Zenit St Petersburg), Alekszandr Kerzsakov (FC Zenit St Petersburg), Artem Dzjuba (FC Spartak Moskva), Alekszandr Kokorin (FC Dinamo Moskva), Roman Pavljucsenko (FC Lokomotiv Moskva), Pavel Pogrebnyak (Fulham FC)
Ebben a keretben 12-en szerepelnek a négy évvel ezelőtti Eb-bronzérmes társaságból, és hozzá kell még tenni, hogy akkoriban nem csak ott lett volna, hanem valószínűleg kezdő is Gyeniszov és Pogrebnyak, ám sérülés miatt nem utazhattak el a csapattal. Mindez azt jelenti, hogy a társaság összeszokottabb és érettebb – azaz jobb. Ahogy már korábbi bejegyzésben is utaltam rá, a keret nagy része vagy jelenlegi, vagy volt Zenit-játékos, nem kevesen vannak, akikekkel Advocaat, annak idején (2008-ban) még a Zenit edzőjeként megnyerte az UEFA-kupát. A Szbornaja korábbi szövetségi kapitánya is holland volt (Guus Hiddink) – azaz kétség sem lehet afelől, milyen iskolát képvisel a játéka.
A 2008-as Eb-n csak az Európa-bajnok spanyolok voltak jobbak (kétszer is, a csoportban és az elődöntőben) az oroszoknál, akik például az addig a torna legjobb csapataként menetelő hollandokat is lemosták. (Az összefüggések felismerése kapcsán bólogathatunk. Igen. Nem véletlenül…)
Szerintem az orosz válogatott az A-csoport toronymagas esélyese – persze azért nem lesz sétagalopp a csoportkör. Utána pedig reménytelennek tűnő ellenfelek jöhetnek: Németország, Hollandia, esetleg Portugália. A hollandok azonban ezúttal is beleszaladhatnak az orosz késbe, de akár a németeket vesszük, akár a portugálokat (vagy ki tudja, a dánokat), ez a sokat próbált, a Zenit és a CSZKA révén komoly Bajnokok Ligája tapasztalattal rendelkező játékosokból álló társaság képes lehet a meglepetésre, és a 4 között már nehéz lesz megállítani őket, ha egyszer beindulnak.
Ha azt a látványos, gyors támadófutballt látjuk tőlük, mint az előző Eb-n, akkor sok örömteli percet szereznek majd minden igaz focirajongónak.
Jelzi az orosz bajnokság erejét, hogy mindössze 2 nem Oroszországban játszó futballista kapott meghívót. Dzsudzsák Balázs talán mégsem olyan rossz helyre igazolt 🙂 Számomra az azonban kissé meglepő volt, hogy az ősszel még Everton-játékos Biljaletgyinov, aki hosszú évek óta stabil válogatott kerettag, ezúttal nem kapott behívót, pedig tavaszra hazaigazolva a Szpartak Moszkvához végül BL-selejtezős helyen végzett csapatával…
A kontinensviadal előtt már belecsapnak a lecsóba, igazi nagy ellenfelekkel készülnek a tornára (Uruguay, Olaszország) és Litvánia ellen a támadófocijukat is gyakorolhatják, anélkül hogy túl sokat elárulnának magukról. Ez a felkészülési terv egyébként alátámasztja a fenti eszmefuttatásomat is: Oroszország nem epizódszereplőnek készül az Európa-bajnokságra!
Külön hír még, hogy Dick Advocaat szövetségi kapitány a torna után elhagyja eddigi posztját és a PSV kispadjára cseréli.