Megvan az Eb első vaskos meglepetése, amely alaposan felkavarja a vizet és összezavarja az erőviszonyokat. A dánok – mondhatni a szokásos – játékukkal legyőzték az enervált, a hit és a győzniakarás komoly szándékának jele nélkül játszó hollandokat. Kiábrándító volt látni, hogy az aranyreményekkel a tornára érkező narancsosok nem tették igazán oda magukat. Kijött rajtuk a hosszú szezon utáni fáradtság?
Lehet azt mondani, hogy 2 éve a spanyolok is vereséggel kezdték a vb-t, aztán minden meccsüket megnyerték. Ám a La Rojas mindent megtett a győzelemért Svájc ellen. Csupán el voltak átkozva, jól sem játszottak, de legalább küzdöttek. Mindez a hollandok játékáról nem mondható el. Amikor náluk volt a labda, mentek ugyan előre, de komoly elszántság nélkül, ha pedig a dánok ügyesen tartották a labdát, akkor nem támadták meg őket igazán, hogy visszaszerezzék. A statisztika a kapura menő lövések és a labdatartás tekintetében kiegyenlített erőviszonyokról árulkodik. A 20, kaput el nem találó lövés holland részről pedig a lélektelen támadójáték lenyomata volt.
A dánok majdhogynem görögös focit játszottak annak durvaságai és időnkénti látványos elemei nélkül – bár a góljuk még ez utóbbira is rácáfol, mert az éppenséggel élményszámba ment.
A portugál-német összecsapás 4 éve az Eb egyik legjobb meccse volt (és nem lehetett panasz a 2006-os vb-bronzmeccsükre, illetve a 2000-es Eb-n a csoportmeccsükre sem). Most azonban inkább a vb-n 4 meccsen mindössze egy gólt kapó hihetetlenül stabil, de talán kevésbé látványos luzitán stílus volt a meghatározó. A portugálok végül nem úszták meg kapott gól nélkül, de a németektől többet vártam volna. Nem mertek kockáztatni, és ezáltal területet nyitni a két gepárdnak, C. Ronaldonak és Naninak. Így Özilék – a hollandokhoz hasonlóan – csak félszívvel támadgattak és győztes gólt, bár nem érdemtelenül, de egy szerencsés megpattanó beadásnak és Gomez gólérzékenységének köszönhetik.
Egy igazi nyílt sisakos derby. A csehek fényévekkel jobban játszottak, mint ellenünk. Igen, Rosicky jelenléte alapjaiban határozta meg a játékukat. Sajnálom őket, mert ugyan egy jobb ellenféltől kaptak ki, de ekkora különbség nincs, illetve nem volt a két csapat között. Sőt, volt egy olyan időszak, amikor a levegőben lógott az egyenlítés.
A bravúr nem sikerült, a csehek elfáradtak, és az orosz rakéták a mérkőzés utolsó harmadában szétfutották megint őket. A Szbornaja teljesen azt játszotta, amit várni lehetett tőle, de nem szabad könnyed hátralévő meccsek hitébe ringatnia magát. Még akkor sem, ha a mai nap után úgy tűnik, az esti két csapat messze jobb, mint a délutániak.
A csehek szimpatikus ellenfél benyomását keltették és nem vállaltak fel semmiféle játékölő taktikát. Erre a görögök ellen ne is számítson Dick Advocaat!
Számomra korábban éppen Dzagoev volt az a játékos, aki egy kicsit kilógott a társaságból (lefelé). Igazából ma sem győzött meg teljesítményével, ám el kell ismerni, a kapu elé kerülve nem sokat lacafacázik.
És ha már álomfoci oldal: az ilyen látványos, gyors támadófutballt szeretjük, mint amilyet az oroszok játszottak.
Reméljük, nem ez lesz a jellemző az Eb-n. Drámai fordulatokban nem volt hiány, a minőségi futballban annál inkább. Eleinte úgy tűnt, a feltüzelt hazai csapat (Knézy szerint a vendég lengyelek) rohamai meghozták gyümölcsüket, Lewandowski pedig igazolta klasszisát. A görögök nem bírtak a dortmundi jobb oldallal, és csak a rugdosódásban és sportszerűtlenkedésben villogtak.
Aztán jött a kiállítás és úgy tűnt, megpecsételődött a sorsuk. Mellesleg Papastathopoulos mindkét sárgája igazságtalan volt, de ki tudja, ha pályán marad, nem 3-0-e a vége a lengyelek javára.
Mindenesetre a második félidőben a lengyelek visszamentek törpébe és a játékuk már egy olyan csapat képét tükrözte, amelyik önerőből nem tudta volna magát kvalifikálni erre a tornára. Ezzel szemben a görögök megmutatták, miért voltak csoportelsők a selejtezőben és visszahozták a meccsen, amelyen végül ők buktak el 2 pontot. Talán az a raffinéria nincs meg ebben a hellén válogatottban, mint a 8 évvel ezelőttiben, de küzdeni nagyon tudnak és ha kell, labdabiztosak is tudnak lenni, mégha ezt nem is látványos módon teszik.
Man of the match nálam és sokan másoknál Salpingidis, de óriásit focizott a 35 éves Karagounis is. A dortmundi lengyel trió az első félidő alapján hozta magát, a másodikban azonban kiábrándító volt.
Tekintve, hogy a D-csoport első találkozóira jövő hét hétfőn kerül sor, 3 csapat is bevállalt még a mai napra egy-egy előkészületi mérkőzést.
A svédek Szerbiát verték 2-1-re, és ezzel feliratkoztak a délszláv szomszédainkat a napokban elverő Eb-résztvevők listájára. Miután a spanyolok és a franciák is egyaránt 2-0-ra verték a szerbeket, nincs is miért szégyenkezniük Ibrahimovicéknak. A svéd szövetség jól válogatta meg az ellenfeleket, mert a háromkoronások 2012-ben 100%-os mérleggel utaznak az Európa-bajnokságra. És ott a szerencsés sorsolást kihasználva akár meglepetést is okozhatnak.
Első meccsen ugyanis a meggyőző eredményekkel nem nagyon előrukkoló, ma este is a törököktől vereséget szenvedő házigazda ukránokkal kezdenek. És egy győzelem, illetve a francia-angol párharc megfelelő alakulása ki is kaparhatja nekik a gesztenyét. Persze ehhez a két erősebb ellenfél ellen is tenni kell, mégpedig sokat. Mint ismeretes, tavaly ősszel kikaptak az angoloktól, de ez már nem az az angol válogatott… A franciák pedig ma este (is) lehengerlő játékot mutattak az észtek ellen. Jó, igen, tudom, az észtek ellen…
Csakhogy Ribery ezt a szenzációs formáját megmutatta most tavasszal a Real Madrid és Chelsea ellen is, márpedig mindkét csapat számos játékosával szemben találhatja magát a csoportküzdelmek, illetve adott esetben a negyeddöntők folyamán. Benzema az elmúlt szezonját idéző módon érzi a kaput, számomra ő az egyik (nem is annyira titkos) esélyes a gólkirályi címre. A 4-2-3-1-es rendszert alkalmazó csapatok közül pedig az egyik legérdekesebb támadóhármast véltem felfedezni a francia középpályás sorban. Tudjuk, hogy Ribéry kényszerűségből nem a saját szélén, a bal oldalon játszik, merthogy Maloudának is ez a pozíciója, Nasri pedig jól érzi magát középen, de jobb szélen is. Nos, ez a hármas olyan kiismerhetetlenül változtatja helyét – Ribéry ráadásul a jobb oldalt is nagyon érzi, hogy azzal már őrületbe tudja kergetni az ellenfelek védőit. Támadásban tetszetős és hatékony megoldásokra képes Fehér Lóri csapata. Így számomra – az angolokat sújtó sérüléshullám miatt is – ők a D-csoport favoritjai.
Ui.: A svédeknek azért nem árt, ha óvatosak. 2000-ben a nyitómeccsen éppen a házigazda Belgiummal szemben szenvedtek vereséget.
Az olasz válogatottat úgy látszik, nem csak a bundabotrány (meg az orosz válogatott) sújtja, hanem a sérülések sem kímélik. Az időközben felépült Chiellini sérülése már korábban megkérdőjelezte, megismételhető-e a védelem selejtezőkön elért fantasztikus mutatói. Most azonban bajnokcsapatbeli társa, Barzagli esett ki a keretből és 3 hétre becsült felépülése azt jelenti, nem vesz részt az Eb-n. Pedig a védelem közepén a Juve-tengely nagy stabilitást adott volna. Barzagli helyére Ranocchia érkezik, hogy a kezdőbe is? Az nem valószínű! Szintén nem jó hír az azurrik háza táján, hogy Balotelli is kisebb izomsérülést szenvedett, ő azonban rendbe fog jönni.
Érzékeny veszteség érte a horvátokat is. Ivica Olic a hétvégi előkészületi meccsen sérült meg és szintén kihagyja az Eb-t. A horvát válogatott 1-1-es döntetlent ért el a norvégokkal szemben, akik egy héttel korábban viszont 1-0-ra kaptak ki az angoloktól. Olic megsérülésén túlmenően azonban valószínűleg hasznos tapasztalatokat szerezhettek a mieinkkel alárendelt játékkal ikszelő írek elleni csoportmeccs előtt. Madzukicra, Eduardóra és a kreatív középpályára nagyobb szerep vár ezek után az Eb-n…
Igazi örömhír a magyar szurkolóknak, hogy egy újabb Eb-résztvevő ellen értünk el jó eredményt, ami kis szerencsével akár még jobb is lehetett volna, tekintve hogy a magyar csapat a mérkőzés nagyobb részében jobban játszott és veszélyesebb akciókat vezetett az ír kapura. Igaz ugyan, a második félidőre az inkább általunk diktált nagy iramba kissé belefáradva becsúszott néhány helyezkedési hiba, amit az írek kihasználva ígéretes lövőhelyzetekhez jutottak, de általában a védelem, egy-két alkalommal pedig Bogdán remek reflexekkel hárított. Ha másért nem, azért biztató, hogy egy olyan ellenféllel ikszeltünk, amelyik pótselejtezőn simán kivégezte vb-selejtezős ellenfelünket, Észtországot.
Az írek játékáról sok minden nem mondható el, mondjunk annyit, ez egy szerény képességű társaság néhány olyan játékossal, akik szebb napokat is megéltek már korábban. Eléggé valószínű, hogy 20 év múlva nem miattuk fogunk emlékezni erre az Európa-bajnokságra. Ilyen játékkal a horvátok ellen sincs esélyük, a két legutóbbi világbajnok ellen pedig teljesen reménytelennek tűnik nemhogy a pontszerzés, de még a szoros, de elviselhető vereség elérése is.
Azért volt az íreknek emlékezetes pillanata Európa-bajnokságon:
Ha szeretnél nyerni egy jegyet a szeptember 11-i Magyarország-Hollandia vb-selejtezőre, továbbá 1 remekbe szabott álomfoci-pólót, akkor nevezz te is az álomfoci DreamTeam-játékára:
Izzadtságszagú meccset játszott a La Rojas, de hát legalább képet kaptak róla, mi vár rájuk az Európa-bajnokságon. (Mondjuk, a Barca-játékosoknak nem új felismerés.) A 2000-es Eb-n még spanyol szövetségi kapitány által jelenleg irányított kínai együttes lelkes, küzdős játékosokból áll, és úgy tűnt, megoldják a lehetetlennek ígérkező feladatot, kibekkelni egy meccset a világbajnok ellen.
Persze, világbajnok formában nem sokan voltak a hazai együttesben: Casillas, Iniesta, Silva és a vb-címmel nem rendelkező Jordi Alba. Ha egy csapatban kiemeljük a kapus teljesítményét, akkor az éppenséggel azt jelenti, volt dolga rendesen. Iker az első félidőben védett csillagos ötösre, ha ő nincs, akkor valószínűleg hátránnyal vonultak volna pihenőre a spanyolok az első játékrészt követően. A szünetben becserélt Valdesnek viszont gyakorlatilag semmi dolga nem akadt. Mindez azt is jelentette, hogy a csapat védekezése ugrásszerűen feljavult. Pedig összetételében változás csak az 56. percben következett be, amikor Pique állt be Ramos helyére.
Úgy tűnik, del Bosque megtalálta a védelmét és ebben sajnos lehet, hogy Piquének nem jut hely. Egyébként is megfigyelhető, hogy az ősz mester is felvette a holland taktikai felállást, amit az elmúlt szezonban a Real Madrid alkalmazott sikerrel és összességében is a spanyol válogatott játéka most már jobban hasonlít a királyi klubéhoz, mint a Barcáéhoz. Ennek érdekében pedig a kapitány a madridiakat helyezi előtérbe a Barcásokkal szemben. (Ebben a válogatottból kihagyhatatlan két Barca-játékos sérülése valószínűleg csak még jobban segítette.) Így valószínű, hogy a Kína ellen kezdő Arbeloa-Ramos-Albiol-Alba négyes fog védekezni az Eb-n. Ez megfelel annak az elképzelésnek, amit az oroszok is követnek, hogy szerencsésebb egy komplett klub védekezésére építeni, és itt, ugye, Casillassal együtt az 5-ből 4 játékos a Blancókat erősíti. Érdekes a bal hátvéd pozíciója. A vb-n Capdevila még nem nagyon csavargott előre, mert a spanyol válogatott gyakorlatilag bal középpálya nélkül játszott, ahova gyakran kihúzódott Villa és onnan kevert befelé, hogy rugdossa a gólokat. Bal középpályásra jóformán most sincs szükség: Jordi Alba bejátssza a teljes bal oldalt, ugyanazt műveli, amit Ramos korábban a jobb oldalon.
A két védekező középpályás pozíciójában nincs kérdés, a világbajnok páros (Alonso-Busquets) most is megbízhatóan teljesít, és mondjuk, a nagy riválisokkal összehasonlítva magasabb minőséget képviselnek, mint a Kroos-Khedira-Schweinsteiger, illetve de Jong-van Bommel-van der Vaart triókból bármelyik tetszőleges páros.
A támadó középpályán nekem viszont vannak aggályaim del Bosque elképzeléseit illetően. Remélem, Cazorla erőltetését nem gondolja komolyan, mert ez a meccs is megmutatta, Santi jó játékos, de ennek a csapatnak konkrétan a kerékkötője. Az első félidőben Xavitól vette el a területet és a labdákat, és helyette próbált szervezni. Nem kell csodálkozni, ha a spanyol kapu ezek után többször volt veszélyben, mint a betömörülő kínaiaké.
A támadó középpályás hármas (Cazorla – Xavi – Silva) a második félidőre úgy módosult, hogy bejött Iniesta és Navas, az előbbi klubtársa, Xavi helyére, Navas pedig hátratolta Cazorlát Busquets helyére, és majd onnan váltotta őt a 67. percben Mata, aki szintén inkább támadó felfogású. Mindez azt mutatja, Busquetsnek és X. Alonsónak annyira nincs alternatívája, hogy csak ilyen kényszermegoldásokkal pótolhatóak. Persze, minek labdaszerző középpályás, ha állandóan a spanyoloknál a labda? 🙂
Mert a második félidő már erről szólt. Helyzet-helyzet hátán, három felső léc, és Zeng Cheng kapus élete meccse. Iniesta és Silva nagyon érezte egymást, időnként helyet is cseréltek, a gól is így született: Iniesta Silva helyéről a kapuig szólózott, majd ott megjátszotta a középen érkező Silvát.
Az egyetlen ék szerepét én továbbra is Torresnek adnám, valószínűleg del Bosque is, ám az első félidőben még tett egy elvetélt kísérletet Alvaro Negredóval. (Remélem, ezt sem gondolta komolyan, mert Torres a második félidőben valószínűleg többször gólhelyzetbe került, mint Negredo az egész szezonban.) Tény, hogy nem sikerült gólt szereznie – és hát ez is lassan tünetegyüttessé dagad, de Fernando legalább képes kiharcolni is magának a helyzetet, folyamatosan leköti és megosztja több védő figyelmét is, így akár gól nélkül is hasznos tagja lehet a csapatnak.
Navas-szal az a bajom, hogy – bár még mindig nagyon gyors – az ő játéka nem való ebbe a spanyol válogatottba. Most is látszott, és szinte biztos, hogy a spanyolok összes Eb-meccsén így lesz: minden ellenfél beáll ellenük védekezni, lezárja a területet, így Navas kivételes készségei elvesznek, nem hasznosulnak, a kis területen lefolytatott csiki-csuki pedig nem az ő erőssége, abban Xavi, Iniesta, Silva a nagy király. Apropó, kedves Sandro Rossell elnök úr! Könyörgöm, vegyék meg David Silvát a Citytől! Tökéletes passzolna a Barca játékába! (És jöhet Jordi Alba is 🙂
Visszatérve a spanyol válogatotthoz és bizonyos játékosokkal szembeni fenntartásaimhoz: ha egy ország rendelkezésére áll a Real Madrid és az FC Barcelona több mint fél kerete, plussz néhány játékos a BL-győztes Chelsea-ből, akkor könyörgöm, ne kísérletezgessünk középszerű csapatok, nemzetközileg sehol nem jegyzett játékosaival! Igen fájó, hogy a végén jó, ha 2, maximum 3 Barca-játékos lesz a kezdőben. (Holott azért még mindig a katalánoké a világ legjobb klubcsapata!) Pique nem fog beférni, Busquets kezd majd, Xavi és Iniesta pedig egymással rivalizálhat majd az irányító posztért. Gyalázat, hogy ilyen Cazorla-félék, akik csak vihetnék a cipőt egy Pedro vagy egy Fabregas után, sokkal előrébb rangsoroltak.
Félek, del Bosque azzal, hogy letette a voksát a 4-2-3-1-es szisztéma és a Real-féle futball mellett, a barcásokat kívánja ki, illetve háttérbe szorítani, nehogy felborítsák attól eltérő játékukkal ezt az elképzelést. Tisztelt kapitány úr! Ha tetszett figyelni, a Kína elleni meccset is végül csak barcás focival lehetett megnyerni…
Az angol válogatott kapusa egyik védőjét, a Chelsea-vel BL-t nyerő Gary Cahillt intézte el úgy, hogy a védő nem vehet részt az Eb-n. A Belgium elleni felkészülési meccsen ütközött össze kapus és védője, amely a balszerencsés sérülést okozta. Hodgson – aki kerethirdetéskor kihagyta Rio Ferdinandot – a liverpooli Martin Kellyt hívta be a keretbe.
Ez a lépés aztán megint felkavarta a kedélyeket. Ferdinand menedzsere jó okkal felháborodásának adott hangot, amiért a szövetségi kapitány Cahill helyére egy olyan játékost hívott el az Eb-re, aki az elmúlt szezonban mindössze 12 meccset játszott az angol bajnokságban “mindössze” 8. helyen zárt Liverpoolban, egyszeri válogatottsága pedig egy két perces pályára lépést jelent (Ferdinand tapasztalatával, 81-szeres válogatottságával és bajnoki ezüstérmével szemben). Csak összehasonlításképpen: az angol keretben 6 liverpooli játékos van most már, míg a bajnokságban kiemelkedő két manchesteri csapatból csak 4, illetve 3 (United, City), a BL-győztes Chelsea-ből pedig a két kieső miatt már csak 2. Lehet persze mondani: a sztárcsapatok tele vannak idegenlégiósokkal, az angol tehetségeknek csak kisebb csapatokban jut hely, de azért egyetlen apró tényt ne hagyjunk figyelmen kívül: Hodgson tavaly a Liverpool edzője volt… (Verebes Józsi bá’ meg integet 🙂
Az angol válogatott az elmúlt napokban kénytelen volt lemondani Frank Lampardról és Gareth Barryról, viszont Terry zöld jelzést kapott az orvosoktól. Mindazonáltal, ha hozzávesszük, hogy Rooney az első két meccsen nem játszhat, a veszteséglista máris elég jelentős…
Mi már tudjuk, nagy torna előtt nem érdemes lekötni meccset a hollandokkal. Két éve Dzsudzsák gyönyörű vezető góljára válaszul csúnyán kitömtek minket Robbenék. Most M. O’Neill csapata kapott egy hatost a lehengerlő formába lendült narancsosoktól.
Kezd végleges formát önteni Bernd van Marwijk kezdője és két nagy meglepetés is valószínűsíthető:
1. mivel a kapitány végül mégis visszatért a 4-2-3-1-es formációhoz és ebben a csatárposztra van Persie-t helyezte Huntelaar elébe, így a selejtezők gólkirálya, aki a Schalkéban is nagyon jó szezont zárt, csak a padról szállhat majd be az Eb-aranyért folytatott küzdelembe. Mert azért a régi holland betegség sem kerülte el őket: két nagyszerű csatárt nem játszatnak egyszerre. Annak idején van Nistelroy űzte kispadra Makaayt, most pedig úgy tűnik, az Arsenal csapatkapitánya élvez előnyt Huntelaarral szemben.
2. már korábban is pedzegettük és mostanra bizonyossággá vált, a mindig is támadó felfogású középpályásnak tartott van der Vaartból az Oranjében védekező középpályás lett, ezen a poszton azonban de Jong és Van Bommel kirobbanthatatlan a kezdőből, így a Tottenham sztárja is kispadra szorul. Ő valószínűleg a Sneijderrel való rivalizálás vesztese, a korábban védekező középpályás posztról is kifejezetten támadó szellemű Inter-középpályás időközben feljebb lépett egy pozíciót, ahonnan van der Vaartot úgymond kitúrta. Persze, sok kapitány szeretne ilyen gondokat: mármint hogy kispadra kell ültetnie világsztárokat 🙂
Jó hír még, hogy Afellay a hosszú kihagyás után nemcsak hogy felépült és formába lendült, hanem kifejezetten elkapta a fonalat és a helye a kezdőben szinte biztosnak vehető.
A hollandok első ellenfele Dánia is határozottan üzent: magabiztos győzelmet aratott az ausztrálok felett, akik a legutóbbi ázsiai kontinenstornán ezüstérmet szereztek.
Ha szeretnél nyerni egy jegyet a szeptember 11-i Magyarország-Hollandia vb-selejtezőre, akkor nevezz te is az álomfoci DreamTeam-játékára:
4 éve az Eb nyitónapján a luzitánok simán elintézték a törököket, most előkészületi meccsen viszont – miközben a portugálokra az Eb legnehezebb csoportja, a törökökre viszont Eb helyett nyári szünet vár – Emréék oktatták Ronaldóékat. Igaz, pl. Nani góljánál megmutatta Paulo Bento csapata, hogy képes nagyszerű dolgokra, ám a védelem olyan gyatrán teljesített, hogy csak a siralmas jelzőt találom rá megfelelőnek. Bruno Alvesék időnként tragikomédiába illő jelenteket pordukáltak – ha ezt hozzák az Eb-n is, a hollandok és a németek nagy csúnyán szétkapják őket…
Gyakorlatilag ugyanez a portugál csapat 2 éve a vb-n 4 meccsen mindössze 1 gólt kapott, pedig játszott Spanyolországgal, Brazíliával és Elefántcsontparttal is. Most a megújulni készülő törökök 3-at vágtak. Paulo Bento olyan mourinhósan a sajtó előtt kijelentette, nem történt semmi különös, elvesztettek egy meccset és kész, azért belül biztosan eszi az ideg és főként a védekezés miatt. Egy jó Carvalho mindenképpen hiányzik a csapatból, és a BL-győztes Bosingwának is nagy hasznát lehetne venni, ám a két delikvens kiírta magát már korábban a válogatott keretből és Bento teljesen érthető módon nem könyörgött nekik, hogy gondolják meg magukat…
Viszont a Pepe, Coentrao, B. Alves névsor sem arra utal, hogy gyenge lenne a portugál védelem, sőt! Bár mindhármójukban van hajlam a könnyelműségre. Ehhez jön még a kapuskérdés megoldatlansága is. Ugyan Eduardoé az 1-es mez, de ezen az utolsó Eb előtti megmérettetésen Rui Patricio kapott bizalmat, aki az első gólban a teljes védelemmel együtt benne volt, a másodikról nem tehetett, ugyanakkor a 71. percben helyére beállt Eduardo óriási hibát követett el a 3. gól előtt. Ha ehhez hozzávesszük még, hogy Macedónia ellen pedig a “kolozsvári” Beto védett… nehéz belelátni P. Bento fejébe, hogy végül melyik kapussal kíván nekivágni az Európa-bajnokságnak.
A többi poszton a korábban is legerősebbnek tartott felállítás játékosai kaptak helyet. Mondjuk, az szintén eldöntetlen kérdésnek tűnik, hogy az egyetlen ék posztját Hugo Almeida vagy Helder Postiga kapja-e.
Nem túl jó előjel az sem, hogy Ronaldo, aki a spanyol bajnokságban 12 gólt lőtt 11-esből, ezúttal elhibázta a büntetőt…
