Messi még nem szerzett gólt a Chelsea ellen

Ha visszagondolunk a két csapat legutóbbi találkozójára, amikor is 2009-ben szintén a BL-elődöntőben ütköztek meg, és kiváltképp, ha felidézzük, milyen drámai fordulatokkal tarkított, sokat vitatott mérkőzés volt az akkori londoni visszavágó, akkor kijelenthetjük, hogy ez a meccs még pikánsabb, mint a hosszú múltra visszatekintő Real-Bayern párharc.

Csak pár szóban összefoglalva: a két mérkőzésen a Chelsea ugyan inkább a célfutballt, mint  a szellemes, támadójátékot erőltette, mindezzel együtt is a kibekkelt barcelonai 0-0 után, Londonban Essien ijedtében, mintegy támadóharmadban elkövetett felszabadítórúgásként hatalmas gólt ragasztott, amivel szinte az utolsó pillantokig úgy tűnt, hogy bejutnak a döntőbe a Kékek. A Barca hiába rohamozott, mezőnyfölénye meddő maradt a masszívan védekező hazaiak ellen, akik viszont veszélyes kontrákat vezettek. Ezekből számos vitatott szituáció alakult ki a katalánok tizenhatosán belül. Amint a videón látni fogjuk, az esetek többsége (Malouda és Drogba kétszer került a földre) nevetséges felvetés, a Chelsea-játékosok ezekben a szituációkban legalább annyira szabálytalanok, mint a Barca-védők. Az már sokak által szóra sem volt érdemes, hogy Abidal kiállítása botrányos bírói tévedés következménye volt. A 68. percben úgy nézett ki, eldőlt a továbbjutás. Pedig még csak ezután következtek az érdekesebb esetek. Pique nem szándékos, de a labda útját befolyásoló kezezése, amiért már lehetett volna 11-est adni. Majd pedig – miután Iniesta az utolsó percben egyenlített, és ezzel már a Barca állt továbbjutásra – következett Ballack lövése, ami Eto’o hónaljáról pattant le. A kameruni kifordulva, de feltartott kézzel vetette bele magát a lövésbe…

Ez a két szituáció valóban felháborodásra adhat okot minden Chelsea- vagy semleges szurkolónak. Ám itt is érdemes néhány tényt megfontolni: Anelka úgy pöckölte el a labdát Pique mellett, hogy azt szinte biztosan nem éri Valdez előtt. Ballack lövése pedig – elismerem, ezt a felvételek alapján elég nehéz reálisan megítélni – nagy valószínűséggel fölé ment volna. Ezek után tegye a szívére a kezét mindenki és úgy mondja, jogos tizenegyesek voltak, amelyek jártak volna és velük együtt a Hiddink-csapat továbbjutása is az elődöntő 2 meccsén bemutatott antifutball ellenére is…

A múlt helyett lássuk a jelent. A Barca a legutóbbi 15 meccséből 14-et megnyert és mindössze a Milan ellen csúszott be egy döntetlen. A világ legjobb csapata azonban hosszú szezon vége felé közeledik és a küzdelem több fronton is egyre kiélezettebb. Eddig meg tudtak birkózni vele a srácok, de bármikor bekövetkezhet a blackout, holott ezen a szinten már egy apró kihagyás is végzetes lehet. A Real 2-1-es müncheni veresége is intő jel lehet, miszerint nem lehet kényelmesre venni a figurát idegenben a jó az iksz jegyében.

A Chelsea Villas-Boas elbocsátása óta szinte megtáltosodott, mindössze a Manchester Citytől kapott ki. Átverekedte magát két körön is a BL-ben, a múlt hétvégén pedig lenyűgöző különbséggel verte a bajnokságban egyébként a BL-induló helyért folytatott öldöklő harcban nagy rivális Tottenhamet, és bejutott az FA-kupába. A jó menetelés is kevés lehet azonban ahhoz, hogy ősszel újra az elitcsapatok kupájában indulhasson, ami nem sűrűn fordult elő az utóbbi 10 évben. Ráadásul reményeik életben tartásához elengedhetetlen a hétvégi győzelem az Arsenal ellen, azaz a Barcelonához hasonlóan rájuk is egy bitangerős ellenfél vár szombaton élethalál-meccsen.

A két csapat játékának ismerete azt mondatná: a Barca irányítja majd a játékot, birtokolja többet a labdát, a hazaiak pedig majd a kontrákra építenek. Ez bejött a Valencia ellen. Ám a Barca néhány kategóriával erősebb, ráadásul nem játszik olyan győzelmi kényszerrel, mint anno Albeldáék. Ha csak nem születik váratlan gól, elképzelhető, hogy unalmasan csordogáló mérkőzés lesz belőle. Ám ne hagyjuk figyelmen kívül az érzelmi reakciókat és a revansvágyat sem!

A Eurosport érdekes összehasonlítást végzett a két csapat csatársora, azaz Messi, illetve Torres, Drogba, Kalou, Sturridge között. Az argentin zseni egymaga több mint kétszer annyi gólt lőtt a spanyol bajnokságban, mint a másik 4 úriember együttvéve. Mindezt kevesebb kapuralövésből (ám több kapura menő lövésből)! Egyedül közel annyiszor került helyzetbe, mint a Chelsea támadóalakzat együtt, közel kétszer annyi gólpasszt adott és bár középcsatárként (egyedüli csatárként) manapság már kevesebbet van játékban, mint korábban a jobb szélen, továbbá ne feledjük a Barca és a Chelsea játékstílusa közötti különbséget, de azért döbbenetes, hogy mintegy 25%-kal többet passzolt, mint egy másik sztárcsapat 4 játékosa (akik között nem mellesleg van két Afrika-kupa ezüstérmes és egy világ- és Európa-bajnok játékos is).