Átigazolási hercehurca az utolsó pillanatokban

A normális futballdrukker eddig is azt gondolhatta, amilyen összegeket a nagy klubok elköltenek egy-egy játékosra, és amilyen koncepciótlan bevásárlásokat folytatnak orosz vagy arab milliárdosok játékszerei, hogy az már maga őrület. Hogy az átigazolási határidő, ha már augusztus utolsó napja pont hétvégére esett, meghosszabbodva szeptemberre nyúlt, senki sem érti. Azt meg végképp nem, hogy miért kell hatalmas üzleteket nyélbe ütni éppen ezen az utolsó napon.

A nyári felkészülési időszakról, meg a csapatépítésről csak ennyit.

Persze, megmagyarázható a Schalke döntése Boateng megszerzése kapcsán, mert minderre azután került sor, hogy eldőlt: a BL-re és nem az Európa Ligára készülhetnek. A gyenge szezonkezdet pedig egyértelműsítette, hogy meg kell erősíteni a keretet. (Mondjuk, ugyanezen elvek alapján felmerül a kérdés, hogy a hasonló cipőben járó Milan miért engedte el…)

A Schalke új igazolásai: Kevin-Prince Boateng és Szalai Ádám

Igaz, nem Boateng helyére, de visszatért egykori sikerei helyszínére, Milánóba Kaká, akinek döntését még érthetjük Bale Madridba igazolása miatt. Csak az nem világos, hogy Özil ezek után miért hagyta ott a királyi klubot. Csak nem csúnya, egymásba bonyolódó félreértések áldozatai mindannyian?

Bale aláírása a Real Madridhoz tiszta. A Tottenhammel 3. éve nem játszott volna a BL-ben. Ez az ő szinjén luxus. Madridban ráadásul olyan sikerekben reménykedhet, amelyekről Londonban még csak nem is nagyon álmodhatott. Ráadásul Ronaldóval szeretett volna együtt játszani…

Neki legyen mondva. Majd megkérdezzük, amikor CR hisztizek, ha nem passzol neki, és egyszer sem engedi oda a szabadrúgásokhoz… Ronaldo mindenesetre magán kívül volt, amiért a Real elengedte Özilt.

De miért távozott az elmúlt szezonban 9 gólja mellett 13 gólpasszt jegyző német irányító? Támadó középpályán bizony elég sűrű a kínálat, amely Carlo Ancelotti rendelkezésére áll. Az egykor irányítónak kikiáltott, ám Özillel nem versenyképes Modric védekező középpályássá vedlett, ugyanakkor a nyáron érkező csikók, Isco és Casemiro, valamint a végén csak nyélbe üttetett rekordüzlet Gareth Bale-lel komoly versenyt támasztott. És akkor még ott volt a bajnokság elejére mégiscsak partvonalra szorult “Ancelotti keresztfiú” Kaká, aki szintén levonta az első néhány meccsből a következtetést: ha még reménykedik a vb-részvételben, akkor játszania kell.

Érdekes, hogy nem a nyári nagy edzőváltások generálták a népvándorlást: Ancelotti nem hozott magával PSG-játékost Madridba, Mourinho Chelsea-jébe csak a tavaly a Realnak kölcsönadott Essien tért vissza, aki a múlt szezonban nem volt a Blancók meghatározó játékosa. Pep Guardiola korábbi egyesületéből az ott szintén nem alapember Thiago Alcantarát csábította el a Bayernbe, ahol a fiatal irányító kezdetben felkavarta az állóvizet, ám komoly sérülésével most hosszabb időre kidőlt a sorból. Az ex-Evertonos Moyest az utolsó pillanatban követte a Manchester Unitedbe a belga Fellaini. A Malaga kispadjáról a City-hez távozó Manuel Pellegrini is csak Demichelist szerezte meg volt csapatától – Atletico Madrid-os közvetítéssel.

Lássuk az európai pénzszórás tabelláját:

A 2013-as nyári átigazolási szezon legtöbbet költő klubjainak top 10-es listája

1. Real Madrid 181, 5 millió euró (legdrágább igazolás: Bale/100 millió euró)

2. AS Monaco 166,2 millió euró (Falcao/60 millió euró)

3. Tottenham Hotspur 121,875 millió euró (Soldado/30 millió euró)

4. Manchester City 116 millió euró (Fernandinho/40 millió euró)

5. Paris Saint-Germain 110,9 millió euró (Cavani/64,5 millió euró)

6. SSC Napoli 86,95 millió euró (Higuain/37 millió euró)

7. FC Chelsea 77,85 millió euró (Willian/38 millió euró)

8. FC Barcelona 70 millió euró (Neymar/57 millió euró)

9. Dinamo Moszkva 67,9 millió euró (Kokorin/19 millió euró)

10. Sahtar Donyeck 67 millió euró (Bernard/25 millió euró)

Amint látható a táblázatból, nem csak BL-szereplők nyúltak mélyen a zsebükbe. Szerintem a legokosabban egyébként a táblázatban nem szereplő Borussia Dortmund igazolt, amely ugyan elveszítette egyik legjobbját, ám az új igazolások már rövid időn belül igazolták klasszisukat és gyorsan beilleszkedtek a csapatba: Aubameyang, Mkhitaryan. A fenti listán 6. Nápoly is okosan költötte el a Cavaniért kapott pénzt, több, kifejezetten jó játékost sikerült igazolni a PSG által átutalt összegből.

Érdekesség még, hogy as információi szerint a nyáron a Real és a Barca közötti szabad választás kapcsán az utóbbi mellett döntő Neymar 14 évesen 60 000 euróért a Real Madridé lehetett volna. Most annak közel ezerszereséért világklasszisként érkezett a riválishoz.

Ezen kívül szintén most derült ki, hogy a Real Madrid komoly érdeklődést mutatott a Bayerntől a Fiorentinába szerződő Mario Gomez iránt, aki azonban tudatos döntést hozva választotta az olasz klubot, mondván, lehet, hogy első körben visszalépés az idei mindössze Európa ligás szereplés, ám olyan csapatban akart játszani, ahol nem (pl. egy Benzemával) rotációban jut játéklehetőséghez, hanem rendszeres terhelést és bizonyítási lehetőséget kap. Ilyen szempontból elfogadható a korábban általam kritizált klubváltása. Ráadásul a 2. fordulóban a góllövő cipője is előkerült…

Ha a foci a mindened,

úgy érzed értesz is hozzá,

ismered a Bajnokok Ligájában szereplő csapatokat és játékosokat,

van stratégiai érzéked,

NEVEZZ A DREAMTEAM-JÁTÉKRA!

MUTASD MEG, MILYEN JÓ MENEDZSER VAGY!

ÉS SZEREZD MEG A NYEREMÉNYEK EGYIKÉT!

http://alomfoci.hu/dreamteam-jatek/

3 hozzászólás a(z) “Átigazolási hercehurca az utolsó pillanatokban” bejegyzéshez


  1. Igaz, hogy nincs a 10-es listán, de Özil 50 millió eurós, Arsenalba való átigazolásával nagyon meglepett. Imádom a játékát, lángész a pályán, ha akar. Ha van csapat, ahol kibontakozhat, akkor az az Arsenal és Wenger. Itt igazi irányító lehet, megmutathatja, mit tud. 50 millió picit erős, főleg az Arsenal eddigi játékos-politikáját ismerve. Talán szóltak csendben az arab tulajok, hogy most már nyerni kéne egy kupácskát, esetleg BL-t.


    1. Hát, lehet. De, mint tudjuk, egy fecske nem csinál tavaszt. Egy esettanulmányt az is megérne, miért nem tud (vagy nem akar? :-)) nyerni semmit az Arsenal. A Wenger-érában mindig egy európai és Premier League-szinten is magasan jegyzett csapat volt (és még most is az), de valahogy soha nem dobjuk be a nevét, ha a BL vagy az angol bajnokság végső győztesére tippelünk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük