Az alábbiakban néhány jónak ígérkező párosítás esélyeit latolgatom.
FC Porto – Paris SG
Az A jelű kvartettben akár csoportdöntőnek is beillik az első mérkőzésen egyaránt győztes Porto és a PSG találkozója. A portugálok az új szezonban még nem ízlelték meg a vereség ízét, igaz, nehéz ellenféllel eddig nem is nagyon volt dolguk. A hétvégén nem pihentetett senkit Vitor Pereira, ennek ellenére is csak 2-2-t játszottak a papíron szerényebb képességű Rio Avéval. Csak kevesebb rúgott góllal másodikok a bajnokságban a Benfica mögött, míg a PSG épp most jött föl a Ligue 1-ban a 2. helyre. A párizsi sztáralakulat a kezdeti ikszes botladozások óta zsinórban 5. bajnokiját is megnyerte. Ráadásul a legutóbbi 4 tétmeccsen (a D. Kijev elleni BL-találkozót is beleszámítva) úgy rúgtak 12 gólt, hogy közben mindössze egyetlen egy ellentalálat volt. Ez a forma pedig nem sok jóval kecsegtet portói szempontból, de tudjuk, a sárkányosok hagyományosan jól tudnak védekezni és gyakran megkeserítik a nagy csapatok támadóinak az életét. Döntetlen vagy egy klasszis villanással (pl. Zlatan Ibrahimovicéval) eldöntött vendéggyőzelem várható.
Egy másik portugál csapat, a hazai pontvadászat éllovasa is nehéz meccs elé néz az Estadio da Luzban. A Celtic elleni gólnélküli döntetlenhez hasonló a reálisan gondolkodó lisszaboni drukkerek számára tökéletesen megfelelne. Erre azonban meglehetősen kicsi az esély. Egyrészt, mert a Barca védelme Puyol és Pique kidőlése óta nem kevés sebezhetőséget mutat, másrészt viszont azért, mert a katalánok az elmúlt félévben mindössze kétszer hagyták el rúgott gól nélkül a pályát. Igaz, mindkétszer a BL-ben, a Milan és a Chelsea elleni idegenbeli találkozókon. Azt pedig látni kell, mind a két csapat magasabb szinten jegyzett, mint a Benfica, mégha az AC Milan esetében nem is annyira a jelenlegi formájukra gondolunk, a Chelsea pedig nem kis szerencsével jutott túl a tavasszal a portugál csapat ellen. Érdekes, hogy bár Tito Vilanova alatt az FC Barcelona eddig mindegyik bajnokiját és első BL-meccsét is megnyerte, azért ezek gyakran elég nyögvenyelősen sikerültek csak. Elég a Granada és a Sevilla elleni utolsó percekben megnyert találkozókra gondolni. Persze, ez azt is jelentheti, hogy kondiban nagyon ott vannak Messiék, és talán az sem mellékes, hogy mindkét meccsen a beálló cserék is nyerőembereknek bizonyultak. (Granada ellen Xavi vágott nagy gólt, a Sevilla ellen – ahol azért nem kevés bírói segédlet is elkelt – pedig David Villa vitte be egy szép kombináció végén a győztes találatot.) A Tito-éra és a Barca jelenlegi játékának elemzése a napokban várható, annyit mindenesetre előrebocsájthatok: a Blaugrana jelenleg (vagy csak egyelőre) nem olyan karakteres csapat, mint Guardiola alatt volt. Ettől még a holnapi találkozó első számú esélyese, a hazai pontszerzés bravúrszámba menne, de a Benfica valószínűleg csak arra lesz jó, hogy alaposan megizzassza a Barcát a győzelemért cserébe… (Igaz, 2006-ban a negyeddöntőben nem kis szerencsével jutott túl a Benficán a Barca. Ha akkor Simao Sabrosa higgadtabb a volt csapata kapuja előtt a visszavágó hajrájában, akkor Eto’óék nem nyertek volna meg az első BL-címet a katalánoknak.)
Nordsjaelland – Chelsea
A Kékek a hétvégén fontos városi rangadót nyertek és továbbra is magabiztosan vezetik a bajnokságukat, a tavalyi bajnoki 6. hely ellenére megnyert Bajnokok Ligája dicsőség kellő önbizalmat adott a csapatnak, ráadásul hosszú évek óta először végre okosan és mértékletesen erősítettek. Talán Torresnek is használt az Eb-gólkirályi cím, mert kezdi megtalálni régi gólerős formáját. Gólzáporra talán nem kell számítani, ugyanakkor a dánok számára legfeljebb a tisztes vereség vagy kis szerencsével a döntetlen lehet a cél.
Juventus – Sahtar Donyeck
Az olasz és az ukrán bajnok összecsapása szerintem sokkal izgalmasabb, jobb meccset ígér, mint amit első hallásra vélnénk. Mindkét csapat vezeti jelenleg is hazája bajnokságát, a donyecki bányászok az elmúlt 2 hétben a mögöttük álló két csapatot (Dinamo Kijev, Dnyipro Dnyipropetrovszk) verték el, s így megléptek tőlük. A Juve pedig eddig idén is veretlen a Serie A-ban, a hétvégén a Romát gázolták el. A Juve nem csak a hazai pálya előnye miatt a mérkőzés esélyese, ettől függetlenül az ukránok (horvátok, brazilok, csehek 🙂 nem fogják könnyen adni a bőrüket. Lucescu pedig nagy stratéga…
BATE – Bayern München
A boriszoviak az első fordulóban sima meglepetésgyőzelmet arattak francia földön, most azonban hazai pályán még a pontszerzés gondolata is irreális. A Bayern eszméletlen formában van, Jupp Heynckes nem nagyon tudna összeállítani olyan kezdőt, amely ne a győzelem esélyével lépne pályára, mert jelenleg még az óvatos rotáció mellett többnyire padra szoruló játékosok (pl. Shaqiri, Martinez) is nagyon nagy formát mutatnak. A hétvégén ugyan “csak” 2-0-ra nyertek a Werder otthonában, és többen fanyalogtak az ezúttal kevésbé sziporkázó támadójáték miatt. Nekik legyen mondva 19 kapuralövés mellett. Azért a maga nemében mindkét gól szép találat volt. Gomez visszatérését 1 hónappal elnapolták, így Mandzukic folytathatja névrokona (mindkettő Mario) tavalyi sorozatához méltó menetelését. Eddig 6 Bundesliga-meccsen 6 találat fűződik a nevéhez, de a BL-ben még adós a góllal…
Manchester City – Borussia Dortmund
A City úgymond győzelmi kényszer alatt játszik, a német bajnoknak viszont a döntetlen valószínűleg tökéletesen megfelelne, de az elmúlt 3 évben én még nem láttam a BVB-t döntetlenre törekedni. Hihetetlen a formabeli különbség, amit a Borussia a Bundesligában és amit a Bajnokok Ligájában mutat. Nem véletlenül kóstolgatta tavaly Uli Hoeness, a Bayern és a német labdarúgás megmondóembere: elismerés a német bajnokságban mutatott formáért, de ez csak akkor ér igazán valamit, ha nemzetközi szinten is le tudnak tenni valamit az asztalra. Márpedig a Bundesliga nagyon magas UEFA-koefficiense elsősorban a Bayernnek köszönhető, a Dortmund az ország határain kívül még nem bizonyított. Persze most összehasonlíthatatlanul nehezebb feladatuk van a halálcsoportban, mint tavaly volt (lett volna). Érdemes kiemelni a sárga-feketékből Marco Reust, akiről évek óta köztudott, mennyire tehetséges, de igazán robbanásszerű fejlődésen a nyár óta, a Dortmundhoz kerülést követően ment át. Úgy tűnik, Kloppnál jó kezekben van, a népszerű tréner azonban nem hagyja elszállni a fiatal sztárt, a hétvégi 2 gól után is csak azt sulykolja, mennyi mindenben kell még fejlődnie, jobbá válnia. Ráadásul egyre többször kap helyet a kezdőben a másik csikó zseni, Götze. Mindettől a BVB meglehetősen orrnehéz, kérdés azonban, mennyire támadóan futnak ki a gyepre Manchesterben. Mert a City 2008 óta 17 UEFA-szervezésű meccsen nem kapott ki odahaza. Ha mindkét csapat a szokásos támadó jellegét domborítja ki, akkor egy nagyon jó meccs kerekedhet ki belőle. Mondanám, hogy háromesélyes a meccs, azért egy hazai győzelemre vagy döntetlenre alacsonyobb oddsot határoznék meg, mint a vendéggyőzelemre. Persze a City-nél az sem ártana, ha nem vétenének olyan durva védelmi hibákat, mint amiket a Real ellen elkövettek. Igaz, a Dortmund nem a Real.