Igen. A Konföderációs Kupáról van szó.

És nem. Nem a mai nyitómérkőzésről. Az még előttünk áll.

1999-ben azonban a Konföderációs Kupa nyitómeccse Brazília – Németország találkozó volt (3 évvel később a vb-döntő párosítása!), és bizony a selecao álomfocival 4-0-ra kitömte a Nationalelfet.

Az akkori német szövetségi kapitány, Erich Ribbeck a kritikák kereszttüzébe kerülve azzal védekezett, hogy nem a legerősebb csapattal utaztak el, hanem csupa olyan játékossal, akiknek alig volt 2-3 válogatottsága, és később sem nagyon játszottak a nemzeti tizenegyben, ellenben a brazilok nagyon készültek arra a tornára… (forrás: a FIFA hivatalos honlapja) Nos, tekintve hogy általában finoman szoktam fogalmazni: ez szemenszedett hazugság.

Íme, a cáfolat:

1. Először is, Brazília egy évvel korábban világbajnoki ezüstéremig jutott, 3 évvel később pedig világbajnok lett. A Konföderációs Kupán azonban alig voltak olyan játékosok, akik az egyik vagy másik, legjobb esetben mindkét tornán részt vettek volna. A még élénkebb emlékű franciaországi vb-keretből Emerson, Zé Roberto és Dida volt ott az emlékezetes nyitómeccsen, ám ők a 98-as vb-n szinte egyáltalán nem kaptak szerepet.

A 99-es Konföderációs Kupán Dida védett, ám ő 2002-ben is csak cserekapus volt. Ázsiában Marcos védett végig, aki viszont ezen a tornán volt Dida cseréje. Csak Flavio Conceicao volt ismertebb név, és ekkor vált nagy futballistává a magát évekkel később igazán naggyá kinövő Ronaldinho – aki egyébként itt a torna gólkirálya és legjobb játékosa lett.

Soroljam, hogy kik azok, akik az ezredfordulón az akkori veretes brazil A-csapat húzónevei voltak? Ronaldo, Rivaldo, Roberto Carlos, Juninho Paulista, Denilson. Egyikük sem volt ott a tornán. Azaz Ribbeck téved, ha azt állítja, a brazilok komoly erőkkel készültek a tornára.

2. Nézzük azonban a másik oldal neveit! Íme a brazilok ellen pályára lépő kezdő:

Lehmann – Wörns, Heinrich, Matthäus, Linke – Scholl, Wosz, Neuville, Ballack – Preetz, Ricken

Van köztük világbajnok, Európa-bajnok, és szinte majdnem mindenki már akkori vagy későbbi BL-győztes, BL-döntős futballista volt. (Épp egy hónappal korábban vesztette el drámai körülmények között a Bajnokok Ligája döntőt a Bayern München a Manchester Uniteddel szemben.) Csak a neveket nézve ez egy bombasztikus társaság volt! A meccs előtt első ránézésre inkább a németek 4-0-s győzelmét tippeltük volna meg előre.

(Ja, és a padon még ült egy Bernd Schneider, egy Frank Baumann, egy Horst Heldt meg egy Robert Enke…)

3. A vereség okát nem az összeállításban, hanem a felállításban kell keresni. A középpálya ugyanis túl “brazilosra” sikerült. Csupa labdaművész, támadó felfogású futballista! Hiányzott a keretből és még inkább a kezdőből az olyan típusú munkás, labdaszerző játékos, mint amilyen akkoriban Jeremies, Frings, Hamann volt. Talán ezen kellett volna elgondolkodnia, Herr Ribbeck! Akkor esetleg nem szaladnak bele egy ilyen csúnya zakóba. 🙂