Szösszenetek a Konföderációs Kupáról 3.

A 2010-es világbajnokságon sokat panaszkodtak a vb hivatalos labdájára, a Jabulanira, amely valóban egy kicsit sajátosan viselkedett a gyepre pattanva, és kiváltképp a kapusok rettegték kiszámíthatatlan röppályája miatt. Egyvalakinek azonban nem sok panasza volt vele kapcsolatban, valahogy az első meccstől kezdve jó barátságban volt a különös fejlesztésű labdával. Diego Forlan.

Mindjárt a második meccsen nagy gólt ragasztott vele, és a további, gólkirályi címig vezető találatai is szépségdíjasok voltak.

Most a Konföderációs Kupán, már kissé túl karrierje csúcsán eddig nem kapott sok szerepet. Pedig árulkodó, hogy a spanyolok ellen a becserélése után jött vissza az uruguay-i remény, holott ahhoz a meccshez konkrétan közük nem volt, a Nigéria elleni győzelemhez pedig mindössze egy gólpasszal és egy nem csúnya góllal járult hozzá…

Ez a cikk egyébként éppen e miatt a gól miatt született. Az mondjuk tény, hogy a Cafusára nem sok panaszt hallani eddig. Neymar és Pirlo a megmondója, hogy igenis egész jól meg lehet rúgni ezt a lasztit. De azért jó volt látni, hogy Forlan ezzel a játékszerrel is hasonló viszonyt ápol, mint a Jabulanival.

A Cafusa kizárólag a 2013-as Konföderációs Kupára készült, ahogy elődje, az adidas Kopanya is a 2009-es torna labdája volt. Jövőre a vb-n a Brazuca indul útjára a brazil gyepeken, hogy eldőljön, ki lesz a világbajnok. A Cafusa a brazil szentháromság (carnaval, futebol, samba) kezdőbetűiből jön össze. És ahogy az utóbbi évek labdáinál, valamint a torna során eddig is láttuk: a jól eltalált lövéseknél nem hagy esélyt a kapusoknak.