Münchenben maradt a 3 pont

 

Bayern München – Valencia 2-1

Jupp Heynckes alaposan meglepte a kezdőcsapatával a futballértő közönséget, és kispadra tette az elmúlt hetekben legjobb formát mutató 3 játékosát. Hogy Müller nem kerülheti el a cserejátékosok keserű sorsát, egyértelműen azon múlt, Robben elég fitt-e a pályára lépéshez vagy sem. Elég volt, végigjátszotta a meccset, sőt, talán azt is mondhatjuk, egy új Robbent láthattunk. (Erről később többet.)

Müller mellett padra szorult még Luiz Gustavo is, akivel szemben a BL-újonc Martinez kapott zöld lámpát, míg a hibátlan gólmérleggel rendelkező Mandzukic a veterán, 100. BL-meccsét játsszó Pizarrónak volt kénytelen átengedni helyét a kezdőben. Ez utóbbi vélhetően a jubileumnak köszönhető, továbbá a német mester azt is gondolhatta, annyira jó a csapata és olyan sok jó játékosa van, hogy mindegy, milyen összeállításban küldi pályára őket. Nos, ha ezt valóban így gondolta, szerintem tévedett…

Először is: Pizarro lehetőséget kaphatott volna gyengébb ellenfelek ellen is, nem feltétlen a legerősebb csoportrivális ellen, ráadásul mindjárt az első meccsen kellett volna erőltetni őt. És nem elsősorban miatta, mert még mindig elég jó futballista ahhoz, hogy ne lehessen hibázni a csapatba állításával. A problémát a másik végen kell keresni. Már nyáron Joggi Löw és Gomez kapcsán megemlítettem, hiba rotálni olyankor, amikor egyes játékosok félelmetes formában vannak, mert könnyen elbizonytalaníthatóak. Mandzukic óriási formát mutatott eddig. Mit csinált ma becserélése után? Mintha nem is ugyanaz a vérbeli gólvadász lenne, rengeteget dolgozott a mezőnyben, mintha mindenáron bizonyítani akarna, (talán nem véletlenül), a legtöbb kontra során azonban rendre lemaradt a támadásokról, éppen az előbbi mezőnymunka miatt, a legvégén pedig még egy tizenegyest is kihagyott. A sorozata megszakadt, ki tudja, milyen nyomot hagy mindez benne a következő meccsekre.

Müller és Luiz Gustavo is beállhatott csereként. Az előbbi szintén jóval szürkébb volt.

Javi Martinez. Az új szerzemény mezőnymunkájával alapvetően nem volt baj, igaz, eleinte bizonytalan volt, s emiatt megdöntötte a 3,5 méteres biztonsági passzok Guiness-rekordját, aztán ahogy bemelegedve már a játék szervezését is szerette volna magára vállalni, az adidas üzletkötőit hozta zavarba eladott labdái számával. Lesz ez még jobb is persze! Nagyobb gond, hogy sok mozgásának és jó helyezkedésének köszönhetően sokat volt játékban és ezáltal elvette a területet, a labdát Schweinsteiger és Kroos elől, akik nála jobban szervezték-szervezhették volna a játékot.

Ettől függetlenül a szervezetten védekező Valencia kapujára, amely a spanyol bajnokságban már a Real Madriddal és a Barcával szembeni meccsét is letudta, volt tehát alkalma készülni a Bayern elleni bekkelésre, lendületes támadásokat vezettek Robbenék, helyzetbe viszont nehezen kerültek. Itt azért hiányzott egy jó Gomez, de legalább egy jó Mandzukic. Robben és Ribery gyakran váltogatta az oldalt, ők ketten, a mai estén nagyot futballozó Kroos és a a defenzív Valencia miatt szokásához híven bátran előretörő Lahm adtak fazont a bajorok támadásainak.

Amíg frissek voltak az ibériaiak, addig mindig akadt egy láb, ami még odaért, de egy tetszetős német támadás végén, az addig és utána is még sokáig a – fentiekben vázoltak miatt – észrevétlen Schweinsteiger zsinórban 3. meccsén is betalált a kapuba.

Érdekes, hogy az előzetesben utaltam Robben defenzív kvalitásainak hiányosságaira. El kell ismerjem, a jó napot kifogó holland válogatott játékos, aki a múlt héten még azt nyilatkozta, hogy önzőbbnek kellene lennie, még az utolsó percekben is nagyot küzdve becsúszva szerelt, sőt, a régebbi német futballmentalitást idézve szökkent talpra a vele szemben elkövetett fault után a 92. percben, hogy egy fantasztikus vágtát követően Rami a 16-oson belül már csak szabálytalanul tudja megállítani. Aztán előbb odaállt elvégezni a 11-est, végül azonban átengedte annak jogát Mandzukicnak. (Aki viszont nem élt a lehetőséggel – mármint a gólszerzés lehetőségével 🙂

A második félidőre kicsit leült a játék, viszont Javi Martinez lecserélését követően nagyobb tér nyílt Schweinsteiger és Kroos előtt, amitől újra felpörgött a Bayern-gépezet, több gólhelyzetet is kialakítottak, Kroos pedig megkoronázva teljesítményét, a korábbi Schweinsteigert idéző nagy gólt ragasztott. A Martinezt váltó Luiz Gustavo ugyanis jobban érzi azt, hogy tehermentesítse a védekezésben, labdaszerzésben Schweinsteigert, hogy annak több energiája maradjon a támadások támogatására.

Érdekesség: 15 éve fordult elő utoljára, hogy mindegyik német résztvevő nyer az első meccsen a Bajnokok Ligájában, és ez a bravúr ezúttal még úgy is sikerült, hogy mindhárom csapat képes volt kihagyni egy tizenegyest (Hummels, Dortmund – Huntelaar, Schalke – Mandzukic, Bayern).

Egy hozzászólás a(z) “Münchenben maradt a 3 pont” bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük