Szeszélyességi pótlék

Brazília quo vadis?

A futball vb-k történetének legeredményesebb nemzetét nem egészen másfél évvel a hazai rendezésű világbajnokság előtt a káosz és a bizonytalanság jellemzi. A dél-afrikai torna óta a válogatott kispadján ülő Mano Menezes-t menesztették, helyét a 2002-ben a selecaóval már világbajnokságot nyert Luiz Felipe Scolari vette át.

Hogy Menenes 2010 nyarán jó választás volt-e, erősen kétséges. A “rossz emlékű” Dungával szemben (aki csak úgy mellékesen: megnyerte a Copa Americát, a Konföderációs Kupát és a vb-n a hollandok elleni második félidős rövidzárlatig meggyőzően menetelt) az új kapitány látványos focit ígért, visszatérést a brazil futball legszebb hagyományaihoz.

Source: bbc.co.uk via Gabor on Pinterest

 

Az öröksége? A sorozatban nyert Copa Americák után negyeddöntős szégyenteljes búcsú a kontinenstornán, ezüstkudarc az olimpián a gyakorlatilag A-válogatott csapattal, koncepciótlan, taktika nélküli játék (ebben mondjuk lehet, hogy régi brazil hagyományokat elevenített fel :-) amelyből csak egy-egy egyéni villanás csillant fel látványelemként. 2012 végén Brazília a világranglista 18. helyén tanyázott, amely a selecao a FIFA ranking 1992-es bevezetése óta messze leggyengébb pozíciója. (A brazilok vigasztalására csak halkan megjegyzem: ebbe belejátszik a tétmeccsek hiánya, a barátságos meccsek alacsony súlyozása, házigazdaként ui. nem játszanak selejtezőket. És! 1998-ban Franciaország ugyanilyen cipőben járva világranglista 18-ként nyerte meg a hazai vb-t.)

Menenes mérlege: 20 győzelem, 6 vereség, 6 győzelem. Mondjuk, nem egy világbajnokaspiráns mutatói. Ráadásul nagy csapatokkal szemben általában alulmaradtak. Se látvány, se eredmény tehát! Mondhatni, a kirúgás már régen érett. De miért pont 2012 novemberében?

Időszerű lett volna 2011 nyarán a Copa America-kudarc után. Lehetett volna tavaly nyáron az elbukott olimpiai döntő után. E helyett ez a mondvacsinált ürügy a Buenos Aires-i vereséget követően? Éppen akkor, amikor végre valami kezdett beérni? Az olimpia után a csapat összekapta magát, igaz, az ellenfeleket is jobban megválogatták, de 2012 második félévében akkor is elmondhattuk, a szambafutballisták élvezetes focival gázolták el rendre ellenfeleiket. Kitömték a svédeket, Irakot, a kínaiakat, a vb-re elsőként kijutó japánokat (!), még az argentínokat is legyőzték otthon. Látszott, megvan a csapat gerince, amire épülhet a vb-részvétel. És akkor jött a lapát a “Manó” talpa alá…

Ki érti ezt? Az ok máshol keresendő. A Brazil Labdarúgó Szövetség korábbi nagyhatalmú ura Teixeira egészségi okokra hivatkozva lemondott posztjáról. (A rossz nyelvek szerint valójában az 1989-ben kezdődött pályáját végigkísérő korrupciós botrányok miatt…) Helyét egy hasonlóan autoriter, a pálfordulásoktól és törvénytelenségektől nem idegenkedő új vezető vette át, aki rövid pórázon akarta tartani a szövetségi kapitányt, és… természetesen nem olyan emberrel akart együtt dolgozni, akit az elődje nevezett ki. Ennyi.

Source: bbc.co.uk via Gabor on Pinterest

 

Hogy Scolari, akit szintén kemény, szuverén és öntörvényű embernek ismerünk – ezek a tulajdonságai nem kicsit hozzájárultak azért a sikereihez is, a rövid póráz politikáját mennyire fogja eltűrni, nem tudni. Az viszont biztosra vehető, hogy mi lesz a sorsa, ha nem nyeri meg a nyár elején a vb-főpróbának számító Konföderációs Kupát.

Könnyű dolga nem lesz, az tuti. Három meccs, két döntetlen egy vereség eddig a mérlege. Igaz, komoly ellenfelekkel szemben: Anglia, Olaszország, Oroszország. A fiatalokat kirakta a csapatból, csak Neymar és Oscar maradhatott, igaz, ők már bizonyítottak. A keretbe gyakorlatilag csak olyan kerülhet, aki már valamikor lerakott valamit az asztalra. E tekintetben mondjuk, néha visszafelé sül el a puska, mert behívta például Ronaldinhót is, aki a kora alapján még a csapat vezéregyénisége lehetne a vb-n, formája azonban már rég nem indokolja a szerepeltetését, reaktiválta a már szintén levezetőfélben lévő Luiz Fabianót, vagy a bizalmat viszont gólokkal megháláló Fredet.

Az utóbbi a többiekkel ellentétben a legjobb korban van, 29 éves, de már 4 éve otthagyta a Lyont, és odahaza bohóckodik. Láttuk-látjuk, sok brazil hamarabb öregszik ki az átlagnál, ami mentális gyengeségüket mutatja (Ronaldo, Ronaldinho, Adriano, hogy csak néhány nagy nevet említsünk). A hazai bonyolult bajnoki rendszerben játszó futballistákat azonban mégsem szabad leírnunk. A vb Dél-Amerikában, trópusi zónában lesz. És mint tudjuk, a statisztika szerint az Amerikai kontinensen eddig csak dél-amerikai csapatok hódították el a trófeát. Argentína, Brazília, és ha nagy nehezen kijut, Uruguay is tehát okkal reménykedhet. Igaz, a statisztika szerint Brazília nem képes megnyerni a hazai rendezésű vb-t…

Kategória: Mundial 2014, avagy a vb-blog | A közvetlen link.

Szeszélyességi pótlék bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Visszajelzés: A Konföderációs Kupa tanulságai | Álomfoci

  2. Visszajelzés: Álomdöntő, amiről nem maradunk le | Álomfoci

  3. Visszajelzés: Konföderációs Kupa – apa, kezdődik | Álomfoci

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>